Felvázolta a Boeing a jövő hiperszonikus repülőgépére vonatkozó terveit, de megmondták, húsz éven belül biztosan nem lesz meg az első repülés.

Az amerikai gyártó elképzelése szerint a gép 3.800 mérföld per órával (mintegy 6.100 kilométer óránként) lesz képes repülni, vagyis a New York és London közötti távolság mintegy két óra alatt leküzdhető lenne.

A hiperszonikus sebességre képes repülőgépek alkalmazhatósága a gyártó szerint igen széleskörű lehet, a polgári mellett a katonai felhasználhatóságát is vizsgálják.

Korai fázisú koncepcióját a Boeing az Amerikai Légiközlekedési és Űrhajózási intézetének Atlantában tartott konferenciáján mutatta be, ahol egy fantáziarajzot is közzétettek.

Két függőleges vezérsík, deltaszárny, szárnyba épített hajtóművek a Boeing elképzelése (Forrás: Boeing)

Kevin Bowcutt, a hiperszonikus technológiákkal foglalkozó részleg vezetője, ugyanakkor kiemelte,
több évtized munkája szükséges még a megvalósuláshoz, de már a kapujában vannak néhány fontos innovációnak.

A hajtómű lesz a szűk keresztmetszet

Mint azt korábban megírtuk, több cég is munkálkodik a múlt század nagy sikerű, de szerencsétlen karrierlezárással búcsúzott szuperszonikus utasszállítójának, a Concorde utódtípusának megalkotásán.

A legelőrehaladottabb állapotban a denveri Boom projekt van, amely mögé a japán JAL mellett már egy kínai utazásszervezéssel foglalkozó konszern, a Ctrip is beállt.

A cégnek azonban még egyáltalán nem sikerült olyan hajtóműgyártót találnia, amelyik hajlandó lenne az akár dollármilliárdokat is felemésztő fejlesztésbe belevágni, hogy elég csendes és gazdaságos szuperszonikus erőforrást gyártson.

A fejlesztést teljes egészében piaci forrásokból kell ugyanis finanszírozni, anno a Concorde-on használt Rolls-Royce/SNECMA Olympus-593-Mk-610-es hajtóműveket kifejlesztését viszont a projektet nagyrészt pénzelő francia és brit kormányok támogatták.

További jelentős probléma a hangrobbanás jelenségének elkerülése, vagy csökkentése, hogy a repülőgépek a szárazföld felett is hangsebességre kapcsolhassanak, ne csak az óceán felett, mint a Concorde.

Hiperszonikus sebességnél pedig még ennél is nagyobb lehet a fejlesztési költség, és időközben felszínre kerülhetnek napjainkban nem ismert problémák is, amelyek megoldása évekkel lassíthatják a fejlesztést.

Hasonló sebességre manapság ugyanis csak a különböző típusú rakétahajtóművek által hajtott eszközök képesek, azok is csak rövid ideig, üzemanyag igényük pedig hatalmas.