A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint az európai légiipar konszolidációja még évekig tarthat, és végső soron a jövedelmezőséget javítja majd. A két folyamat során azonban az európai légiipar szerkezete is változásra van ítélve.

Rafael Schvartzmann, az IATA európai részlegének vezetője az AIRportal megkeresésére azt közölte, hogy az európai konszolidáció elkerülhetetlen, mivel a légiipar rendkívül széttagolt, mert sok nemzetállam létezik saját légitársasággal. Ez azonban beszűkíti a működést, mivel a légiközlekedés határokon átnyúló üzem, azok a légitársaságok, amelyeknek nincs stabil otthoni piaca, nem tudnak versenyképesek maradni. Ez pedig oda vezet, hogy a jövőben is folytatódik a légiközlekedési szektor racionalizálódása.

A csődbe ment airberlin egyik Airbus A320-asa Budapesten. Fotó: AIRportal.hu

Elmondása szerint a folyamat azért most indult el Európában, mert a fapados légitársaságok mostanra erősödtek meg annyira, hogy a hagyományos légicégek üzemét veszélyeztessék. Az olyan légitársaságok, mint a Wizz Air, az easyJet, a Ryanair, a Norwegian viszonylag új belépők a piacon, és működésükkel felgyorsították a konszolidációt.

Alapvtően az IATA szerint három fő légitársasági forma létezik Európában: a három nagy csoport (IAG, Lufthansa, Air France-KLM), a diszkontok, valamint a viszonylag kis belföldi piaccal rendelkező, a nemzetközi versenyben kevésbé erős, kritikus tömeggel nem rendelkező vállalatok. Ilyenek voltak az airberlin és a Monarch is.

Ebben a helyzetben a verseny rendkívül kiélezett lett, amely az utasok szempontjából kedvező, mert csökken a jegyár, a szolgáltatás színvonala és sokszínűsége pedig folyamatosan javul. Eközben viszont az európai légiipar szerkezetére, konkrétan a jövedelmezőségre is hatással lesz. Példaként említette Rafael Schvartzmann, hogy amíg az amerikai légitársaságok utasonként 16,6 dollárt, addig az európaiak 9,9 dollárt keresnek idén.

Az európai légközlekedést is sújtja a vezető szerint a kapacitáshiány, kimutatásaik szerint a világ hamarosan kapacitásgondokkal szembe néző repülőtereinek 58 százaléka Európában van.

London-Heathrow repülőtér. Már épül a harmadik futópálya, de a terminálok kapacitása is véges. Fotó: Heathrow Airport

Bár amíg ott a földön, Európában inkább a levegőben számítanak komoly gondokra, 2035-re ugyanis megduplázódik a mostani forgalom. Ha a légiforgalmi irányítást nem reformálják meg, akkor egymillió járatot lesznek kénytelenek törölni, mert egyszerűen nem lesz hely nekik a levegőben.

A földi oldalon egyelőre Londonban, Lisszabonban, Rómában, Amszterdamban, Oslóban és Berlinben küzdenek a kapacitások felső korlátjának elérésével, de hamarosan Párizs és Barcelona is erre a sorsra jut.

Az IATA ebben a helyzetben új eljárásokat dolgoz ki a légitársaságokkal közösen, amelyek tekintettel vannak a biztonságra, a nemzetállamokkal együtt próbálnak megoldást találni a légi és földi kapacitáshiányra. Emellett az utasélmény fokozására is nagy hangsúlyt fektetnek az új elosztó rendszerek kidolgozásával.