Elhagyja Ferihegyet Európa harmadik legnagyobb diszkont légitársasága, az Air Berlin, tudta meg az mfor.hu. A magyar piacon 2004 óta jelen lévő német fapados lapunk kérdésére azzal indokolta döntését, hogy az alacsony kereslet miatt nem érte meg fenntartani a magyarországi járatokat. Mindez újabb pofont jelent a Budapest Airportnak, amelynek fapados utasszáma 2007 óta folyamatosan csökken.
Öt és fél év után búcsút int Budapestnek az Air Berlin: a fapados légitársaság már az idei téli szezonban sem indította el ferihegyi járatait, és a nyári menetrendben sem fog repülni a magyar fővárosból, erősítette meg az mfor.hu információit Alexandra Müller.
A cég sajtóreferense a döntést azzal indokolta, hogy a budapesti járatok iránt nem mutatkozott megfelelő kereslet, emiatt nem voltak rentábilisak, ezért a cég nem kívánta tovább fenntartani őket.
A második legnagyobb német légitársaság a magyar EU-csatlakozás idején, 2004 májusában jelent meg Ferihegyen. (Az Easyjet szintén májusban, a Wizz Air pedig júniusban debütált a magyar piacon – a szerk.) Kezdeti lendülete azonban fokozatosan elfogyott: 2006 nyarán még négy, 2008 és 2009 nyarán viszont már csak két városba (Nürnberg, Hannover) lehetett vele eljutni, a tavalyi téli időszakra pedig csupán a nürnbergi összeköttetést tartotta meg. Az ideire már azt sem – az utolsó AirBerlin-járat 2009 októberében szállt le Ferihegyen.
A következőre a jelek szerint hosszú ideig várni kell. „Folyamatosan figyeljük a magyar piacot, de jelenleg nem tudjuk megmondani, mikor és milyen feltételekkel térhetünk vissza Magyarországra. Mostani terveink között nem szerepel, hogy ismét felvegyük a kínálatba a magyar fővárost” – válaszolta a jövőt és az esetleges „come back” feltételeit firtató kérdésünkre Alexandra Müller.
Az Air Berlin egyik volt célállomására rögtön lecsapott a Germanwings: a Lufthansa tulajdonában lévő német diszkont-légitársaság április végétől elindítja Budapest-Hannover járatát.
A sajtóreferens egyúttal cáfolta, hogy a pesti járatokat egy racionalizálási program részeként törölték. Megjegyezte, hogy más kelet-európai területeken bővítenek – Pristinába például tél óta repülnek, 2010 májusától pedig a romániai Konstancába is indítanak járatokat.
Ezzel együtt tény, hogy az Air Berlin az elmúlt évben visszafogta kapacitásait, és leépítette veszteséges járatait. Bár utasszáma 2009-ben 3,9 százalékkal 29,7 millióra csökkent, előbbi lépéseknek köszönhetően nettó profitja 111 százalékkal 95,2 millió euróra emelkedett a tavalyi harmadik negyedévben, 2009 egészére vetítve pedig a tavalyelőtt elért 33 millió eurónál nagyobb nyereséget jelzett előre.
Bár az Air Berlin – a Wizz Airrel vagy a 2007 őszén távozó, tavaly pedig csődbe ment SkyEurope-pal ellentétben – soha nem tartozott a ferihegyi fapados piac „bikái” közé, távozása kellemetlenül érinti a Budapest Airportot. Már csak azért is, mert azt jelzi: Európa utasszám alapján harmadik számú fapadosa nem lát fantáziát a magyar piacban.
A legnagyobb európai fapadosok utasszáma 2009-ben
– Ryanair: 65,3 millió
– Easyjet: 45,2 millió
– Air Berlin: 27,9 millió
Nagy a pangás Ferihegyen
További rossz hír, hogy az Air Berlint megelőző két behemót, a Ryanair és az Easyjet is inkább csalódással tekint Ferihegyre. A 2007 őszén rögtön hét járattal indító ír diszkont légitársaság ma már csak négy városba repül Budapestről, ahol tavaly mindössze 178 ezer utast könyvelhetett el. Ha nem is ilyen mértékben, de visszavett a tempóból a brit fapados is, melynek utasszáma a 2005-ös 700 ezerről 2009-re alig félmillióra csökkent.
A nagyobb játékosok közül jelentős és folyamatos növekedésre csupán a Wizz Air volt képes – egyedül azonban kevés volt ahhoz, hogy legalább szinte tartsa a ferihegyi diszkont forgalmat.
Bár a Budapest Airport pontos számot kérésünkre sem közölt, becslések szerint tavaly mindössze 1 millió 990 ezer fapados utasa volt Ferihegynek. Ez 2007-hez viszonyítva 200 ezres, 2005-höz képest pedig mintegy 250 ezres mínuszt jelent, azaz a csökkenés már jóval a válság előtt kezdődött.
Megoldás egyelőre nincs – a jelek szerint a Ferihegy által 2008-ban nagy reményekkel bevezetett új díj- és ösztönzőrendszer sem hozott megváltást. Az újbóli felvirágzás kulcsa valószínűleg „kapun kívüli” tényezőkben (is) rejlik – azaz a gazdaság helyrerázódására, a fizetőképes kereslet növekedésére és a turizmus erőre kapására is szükség lenne.
Forrás: mfor.hu
