Nem változtat a LEAP hajtóművek gyártási rátáján a Safran, a CFMI konszern egyik tagja, mert nem biztos a beszállítói láncolat teherbírásában. Úgy tűnik, nem akarnak abba a hibába esni, mint a Zodiac, amely most már a Safran érdekkörébe tartozik.

A LEAP-hajtóművekre rendkívül nagy a kereslet, mivel a General Elecric és a Safran közös vállalakozása, a CFMI által készített hajtóművel szerelik a Boeing 737 MAX-okat, illetve egyes Airbus A320neo családba tartozó gépeket. Ennek ellenére a Safran egyelőre a Reuters szerint úgy döntött, nem módosít a gyártási rátán, mert nem biztos abban, hogy a beszállítói láncolat ebben az állapotában képes lenne kiszolgálni a megnövekedett igényeket.

Annak ellenére döntöttek így, hogy a LEAP-ek gyártása felpörgetése 4-6 hetes késésben van, amely a repülőgépgyártóknak sem túl jó hír. Jelenleg a Safran hetente 12 hajtóművet készít el az Airbusokhoz és 14-et a Boeingekhez. Erre az évre 1100, jövőre 1800, 2020-ra pedig 2 ezer hajtóművet szeretnének készíteni.

A Safran emellett egyéb dolgokkal is el van foglalva, például a cégcsoportba beolvasztott Zodiac rendbetételén. Mint ismert, az Airbus sokáig azért nem tudott megfelelő mennyiségű A350-est gyártani, mert a megrendelő a Zodiactól kérte a kabinberendezéseket, a beszállítói láncolat hibái miatt azonban nem volt elég WC, amit be tudtak volna építeni.

Miután a Safran átvette a vezetést, megvizsgálták a cég működését, és bár meglepetések nem érték őket, 12-18 hónapot vesz majd igénybe a különböző projektek rendbe tétele.

Forrás: Zodiac Aerospace / Airbus

Úgy tűnik, a Safran ebbe a hibába nem akar beleesni azzal, hogy kivár a beszállítói láncolat megerősödésével és csak ez után kezdi el emelni a hajtóművek gyártási rátáját. A Safran helyzetét némileg nehezíti, hogy régebbi, CFM56-os hajtóművei után is rendkívül nagy még a kereslet, mert egyes légitáraságok számításai szerint ez a régebbi konstrukció is gazdaságosan üzemeltethető bizonyos feltételek esetén.