Csaknem megkétszerezte az adózás előtti eredményét a Budapest Airport a múlt évben, a tulajdonosok több mint 9 milliárd forintnyi osztalékot is kivettek a cégből. Az egy utasra eső üzemi eredményt tekintve kitűnik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a régiós légikikötők közül, még Bécset is lekörözi.

Folyamatosan javuló pénzügyi teljesítmény jellemzi a Budapest Airport működését az elmúlt években. A tavalyi évre vonatkozó beszámolója alapján mintegy 81 milliárd forintos árbevételt és 42 milliárd forintos üzemi eredményt (bevételek és ráfordítások, értékcsökkenés különbsége) ért el a cég. A tulajdonosok 9,3 milliárd forint osztalékot is kivettek – olvasható a G7 gazdasági portál elemzésében.

A budapesti repteret működtető vállalat legnagyobb részvényese a németországi, de egy kanadai nyugdíjalap tulajdonában lévő AviAlliance GmbH (a Hochtief konszern egykori leánycége), mellette a szingapúri állami befektetési alap, egy másik kanadai befektetési alap és a német állami fejlesztési bank rendelkezik még részesedéssel a cégben.

Az üzleti tevékenységről szóló, az e-beszamolo.im.gov.hu portálon elérhető nyilvános adatok szerint a nyereség is növekedett tavaly.

A Liszt Ferenc repteret üzemeltető vállalat 2016-hoz képest csaknem megkétszerezte adózás előtti eredményét 2017-ben, amely 11,3 milliárd forintra növekedett.

Emellett, mint a G7 portál felhívja rá a figyelmet a beszámoló alapján, a Budapest Airport magas, 50 százalékos árbevétel-arányos nyereséggel működött 2017-ben is. Ez az adat az árbevétel és az üzemi eredmény különbségét jelenti. A régiós repterekkel összevetve, még Bécsben és Prágában is jóval alacsonyabb ez a mutató.

Egyre több az utas, egyre nagyobb a profit (Fotó: Budapest Airport)

Bár a régiónk más légikikötőiben nagyjából ugyanolyan dinamikusan növekszik ma már az utasforgalom, mint Budapesten, az egy utasra eső üzemi eredmény tekintetében is kiemelkedik a Liszt Ferenc reptér, Bécset és Prágát is lekörözve.

A budapesti reptéren több mint 3000 forint jut egy utasra az üzemi eredményből, az osztrák fővárosban alig 2500, a cseh fővárosban pedig kevesebb mint 2000.

Ez azért érdekes, mert a Liszt Ferenc reptéren egyúttal csökkent az egy utasra jutó bevétel, nagyobb mértékben, mint Prágában (Bécsben pedig növekedett), tehát a budapesti cég nagyobb hatékonysággal működik.

A portál összeszedte azt is, hogy 2008 óta a Budapest Airport jelentős uniós támogatásokat kap, a jövő évig összesen 4 milliárd forintnyit használ fel a cég. A cég adóssága pedig még mindig jelentős, mintegy 1,4 milliárd euró (454 milliárd forint), bár egy év alatt csökkent az összeg.

A felújított 1-es futópálya (Fotó: Budapest Airport)

Eközben zajlik a 2016-ban meghirdetett öt éves, BUD 2020 nevű beruházási program is: mint megírtuk, 2020 végéig 160 millió eurót, nagyjából 50 milliárd forintot költ el a cég, tehát átlagosan évente 10 milliárdot.

Eddig többek közt megújult az 1-es (régebbi) futópálya két szakasza, elkészült a reptéri hotel és több csarnok az expressz árufuvarozó vállalatoknak, valamint az idén nyáron adják át a 2B terminál utasmólóját is.

A dinamikusan növekvő utasforgalom és a már jó ideje tapasztalható helyhiány miatt tervben van a harmadik terminál megépítése is: az eddig 2C néven ismert, a 2A másik oldalára elképzelt új csarnokról az idén születhet döntés, és jövőre kezdenék az építkezést. Eközben megvalósulhat a 2-es terminál előtti részen egy új parkolóház is, valamint elindul a Cargo City első ütemének megvalósítása.