Robot vándorsólymot vetett be a kanadai Edmondon repülőtere a madárrajok ellen, a tesztidőszak alatt több ezer madarat kergettek el így a futópályák környezetéből.

Az Aviation Week cikke szerint a vándorsólyom méretű és kinézető drónt hónapokon keresztül tesztelték az edmontoni repülőtéren egy nagyobb projekt keretében, amely a drónok felhasználását vizsgálta a légiközlekedési iparágban.

A vándorsólyom hat kontinensen őshonos, és az énekesmadaraktól a galambokig a legtöbb madár legnagyobb ellensége, ezért is használják őket előszeretettel a repülőtereken. A tesztelt drón nem csak méretben és formában, de repülési alakzatban is utánozza a vándorsólymot, vélhetően ennek is köszönhető nagy sikere,

Jordan Cicoria, a holland fejlesztésű drónt biztosító Aerium Analytics egyik vezetője azt mondta, a tesztidőszak alatt 5600 madarat üldöztek el a reptér területéről a varjaktól a sirályokig, a ludaktól a galambokig.

Fotó: Aerium Analitics

A drón használatához két ember szükséges, az egyiknek el kell dobnia, hogy a szárnyain elég felhajtóerő keletkezzen, önerőből ugyanis a 750 grammos szerkezet nem képes felszállni. A megfigyelőnek pedig folyamatosan figyelnie kell a környező légtér forgalmát, mivel ez az előírás. A gépet általában a földet érési zónától 45 méterre, és 150 láb magasságban üzemeltették.

Bár 15 percet is képes a levegőben tölteni, a vándorsólyom repülési szokásainak megfelelően 5-6 percig szokták csak a levegőben tartani. Legnagyobb sebessége elérheti a 70 kilométert. Landolása meghajtás nélkül, siklópályán történik és hasra érkezik.

A drónt azonban nem csak a madarak riogatására használták, kontrollált légtérbe is repültek vele több drónnal együtt a kockázati tényezők felderítése érdekébe.

Összesen 150 repülést hajtottak végre. A tanulmány megállapította, hogy bár a drónnal való ütközés nagyobb kárt okoz egy gépben, mint egy madár, számuk négyezer az egyhez, így még mindig a madarak jelentik a legnagyobb veszélyt a reptéri üzemre.