Vizsgálatot indíthat az Európai Bizottság az állami tulajdonú MGH Földi Kiszolgáló Zrt. (korábban Malév GH) finanszírozása miatt számolt be csütörtökön a HVG.hu.

A lap információi szerint az MGH finanszírozásával kapcsolatban a cég egyik versenytársa tett panaszt, a feljelentés nyomán a bizottság versenyügyekért felelős főigazgatósága vizsgálja meg azt, kapott-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgáltatást nyújtó cég szabályellenes állami támogatást.

Ha a brüsszeli revizorok így látják, eljárást indíthatnak – egy hasonló eljárásba bukott bele öt évvel ezelőtt az MGH korábbi anyacége, a Malév is.

A HVG cikke szerint az állami tulajdonban levő, több mint 300 főt foglalkoztató cég adósságállománya jelenleg 2,8 milliárd forint, saját tőkéje pedig immár harmadik éve van negatív tartományban. A cég a nyilvános adatok szerint minden évben félmilliárd forint körüli veszteséget termel.

A Malév-csődöt követően a földi kiszolgáló céget az állam az MFB-n keresztül, finanszírozta, hitelnek álcázva az állami támogatást. Tavaly aztán, miután a cég már az állami MFB hiteleit sem volt képes fizetni, az állami bank inkasszálta a vállalatot. 260 milliót emeltek le a cég számlájáról, amely valójában egy fejlesztésre félretett – szintén állami – elkülönítés volt. Ugyanebből a forrásból tudta beszedni a cég adósságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. Az esetről részletesen a Népszabadság írt. A lap megjegyezte azt is: az MGH átszervezése már 2012 óta érik, ez azonban azóta sem valósult meg.

A lap cikke megemlíti azt is, hogy a működésképtelenség határán egyensúlyozó cég több százmillió forinttal adósa a másik Malév-utódcégnek, a repülőgépek javításával foglalkozó, szintén masszívan veszteséges Aeroplex of Central Europe-nak is. Ez a cég a Magyar Nemzet múlt heti információi szerint a szintén állami Tiszavíz Vízerőmű Kft.-től volt kénytelen kölcsönkérni azért, hogy a dolgozóinak a bérét ki tudja fizetni. (A Tiszavíz résztulajdonosa a két társaságnak.)

Az MGH reagált a HVG-ben megjelent cikkre

 

„A tegnapi napon a hvg.hu-n a Malév GH Zrt.-vel összefüggésben megjelent cikk azt a látszatot kelti, hogy az állam rendszeresen finanszírozta a Malév GH Zrt-t. A valóságban a Társaság a 2012. évi állami tulajdonba kerülését követően egy alkalommal, 2015. év elején kapott 465 M Ft összegű tőkeemelést, megtérülő beruházások finanszírozására.

 

A cikk állításával ellentétben a Társaság 2017-ben sem 153 millió forint összegű, sem egyéb támogatást nem kapott.

 

Valótlan továbbá az az állítás is, hogy az állam az MFB-n keresztül finanszírozta a Társaságot, mely abból is látszik, hogy a hitel lejáratával a fizetés elmaradásakor a bank rendes ügymenet szerint inkasszálta a fennálló tartozás összegét.

 

A cikk állításával ellentétben a Tiszavíz Vízerőmű Kft. nem résztulajdonosa sem a Malév GH Zrt. sem az Aeroplex Közép-Európai Kft. társaságoknak.

 

A Társaság menedzsmentje mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar és az uniós jogszabályok betartásával hajtsa végre reorganizációját.

 

Ennek keretében 2016. és 2017. évben állami támogatás nélkül hatékonyságnövelő intézkedéseket vezetett be a cég, melynek köszönhetően a Társaság eredménye 2016. évben, valamint 2017. első félévében is javuló tendenciát mutat.

 

Az egyes hatékonyságnövelő intézkedések, továbbá a korábban megkötött előnytelen vállalkozói szerződések felmondása számos érdeket sért, ami magyarázza a Malév GH Zrt. jó hírnevét érintő alaptalan támadásokat.”

A Malév hagyaték

A cikk emlékeztet arra, hogy 2012-ben a Malév leállását az okozta, hogy a Wizz Air feljelentette a légitársaságot amiatt, mert az állam folyamatosan közpénzzel tartotta életben. Amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 100 millió forintnyi támogatást kell a cégnek visszafizetnie, az állam napokon belül feladta a további finanszírozást, és inkább hagyta bedőlni a céget.

Ekkor vásárolta meg az állami vagyonkezelő a Malév GH-t és az Aeroplexet, a tranzakció során rendezték a két cég – állam felé fennálló – adósságait is. Ez a további működés biztosításához volt szükséges. Az MGH mindössze 2013-ban tudott pozitív eredményt felmutatni.

A vásárlás viszont szemet szúrt az orosz Vnyesekonombanknak, amely 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a magyar állami légitársaságban. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban elutasította ugyan a keresetet, ám a másodfokon eljáró bíró új eljárást rendelt el, az újabb pert 2016 novemberében veszítette el a VEB. A Malév Zrt. felszámolása öt és fél évvel a csőd után sem zárult még le – írja a HVG.