Az elmúlt időszakban, ha Görögország neve felmerült a hírekben, akkor vagy a migráció, vagy a gazdasági válság került szóba. Pedig vannak ott jó dolgok is, amiről érdemes beszélni. Az egyik, amelyik megér egy „bazinagy” piros pontot, a legnagyobb légitársaságuk, az Aegean Airlines.
A céget 1987-ben alapították Aegean Aviation néven azzal a céllal, hogy prémium szolgáltatásokat nyújtsanak, illetve a légimentő-szektorban kezdtek tevékenykedni. Öt évvel később ez a cég kapott először független légiüzemeltetői engedélyt az országban, ezt kihasználva Learjeteikkel Athénból a világ minden pontjára kínáltak VIP és business utaztatást.
Az Aegean Airlinest ebből a cégből hozták létre 1999-ben, első járatai Szalonikibe és Iráklióba közlekedtek, ezeket RJ100-as Avrolinerrel teljesítették. Egy évvel később már napi 80 járatot üzemeltettek, 2004-re pedig 19 darabosra növelték Boeing 737-esekből és Avrolinerekből álló flottájukat. Később 27 gépes rendelést adtak le az Airbus felé, 2010-ben pedig felvásárolták és leányvállalatukká tették egyik ellenfelüket, az Olympic Airt, amely 2009-ben, az Olympic Airlines bedőlése után átvette annak néhány járatát.
A társaság még a 2008-óta folyamatosan súlyos gazdasági gondokkal küszködő Görögországban is minden évben pozitív üzemi eredményt produkált, a legnehezebb évükben, 2011-ben is 61 milliós pluszt ért el, 2014-et pedig rekord eredménnyel (118 millió euró) zárta. Jelenleg 160 útvonalon 74 város repülőterére repül 44 gépes Airbus-flottájával, legnagyobb gépe az A321-es. Nemzetközi útvonalhálózatukat folyamatosan fejlesztik, jelenleg 134 útvonalon 42 országba repülnek. Budapestről, vagy Bécsből athéni átszállással elérhető egyebek mellett Amman, Bejrút, Jereván, Kairó, Larnaca, Szófia, Tbiliszi, Teherán, Tel Aviv, és Rijád is.
Az Aegean Airlines 2015-ben elnyerte a Skytraxtől a legjobb regionális légitársaság címet, személyes tapasztalataink alapján nem is véletlenül. A gépek átlag életkora 7,6 év, de mindegyiknek felújították a kabinját és az új, keskenyebb üléseket építették be, kétosztályos (business és economy) elrendezésben a Budapestre is közlekedő Airbus A320-asok 168 székesek, a lábtérre nem lehet panasz, ahogy a sötétkék bőrrel borított ülések kényelmére sem.
Amiben az Aegean kitűnik a többi légitársaság közül az a kabintermék minősége. Amellett, hogy maga a fedélzet mindenben megfelel a mai kor követelményeinek és a légiutas-kísérők egyenruhája, sminkje, frizurája is modern, de nem kirívó, a felszolgált étel minősége és mennyisége is átlagon felüli. Európán belül hozzászokhattunk már ahhoz, hogy egy tramezzinót, esetleg kisebb sütit szolgálnak fel, az Aegean viszont egy ízléses dobozban meleg (!) görög paradicsomszósszal töltött pitát szolgált fel, amelyet összesütöttek némi sajttal és sonkával, mellé pedig egy fügés szelet is járt. Ehhez szinte kötelező Alfa sört kérni és máris kerekebb a világ.
A légitársaság elsősorban a görög szigetvilág, illetve Ciprus kiszolgálására fókuszál, így a budapesti járatot is nagyjából ehhez igazították. A három fő szigetre (Ciprus, Kréta-Iráklió, Rodosz) a csatlakozás kiutazás esetében átlagosan 3 óra, míg visszafelé ennek a fele, mivel a budapesti járat a fontosabb reggeli járatok beérkezése után nem sokkal indul. Fontos azonban megjegyezni, hogy Ciprus bár az unió tagja, de nem része a schengeni övezetnek, ezért visszautazáskor Athénban ki kell menni a tranzitzónából, majd újra visszamenni, ezzel plusz egy utasbiztonsági átvizsgáláson át kell esni.
Összességében az Aegean Airlines szolgáltatási színvonala az európai átlag fölött van, a fedélzeti kiszolgálás remek, a gépek kabinjára, a légiutas-kísérők kedvességére sem lehet panasz, a cég Achilles-ina az athéni beutazók átszállási ideje.
