A business class fogalma Európában kicsit mást jelent, mint a világ más tájain, mert szolgáltatásaiban bizony messze le van maradva a vetélytársaktól.
Az „Eurobusiness” szolgáltatásokat nyújtó repülőtársaságok más és más minőségű szolgáltatásokat nyújtanak a business class-on, de az előrebocsátható, hogy ár érték arányban nem felel meg az elvárásoknak egyik sem. Lássuk, mivel van probléma.
Összehasonlítva például egy amerikai business class-szel,
az ülőhelyek sajnos még mindig nem nagyobbak és kényelmesebbek a turista osztályon találhatóaknál annyival, hogy megérje a jóval drágább repülőjegy.
Az új, vagy felújított fedélzetű keskenytörzsű repülőgépeken a legtöbb európai légitársaság ugyanazokat a vékony támlás, hátra nem dönthető üléseket alkalmazza, mint a turista osztályon, vagy mint a diszkont légitársaságok. A business classnak kinevezett első sorokban is csak néhány centiméterrel nagyobb a lábtér mint az economy osztályon.
Nem csak a helyek méretét érheti kritika, hanem azt is, hogy az ülések mennyire tudnak egy dolgozó utas számára kényelmet biztosítani. Sajnos túl sok dolgot még most sem lehet elhelyezni a lehajtható asztalon, így például több eszköz használata (pl. laptop, tablet, telefon) meglehetősen kényelmetlen.
Egyes légitársaságok (pl. British Airways, Lufthansa) a hármas elosztású széksorok középső üléseit blokkolják, néhány cégnél egy plusz asztal kerül oda. Így legalább nem kell a szomszéddal osztozni a karfán és több hely marad a pakolásra.
Sok légitársaság még mindig nem figyel kellőképpen a változatos menüre, sőt sok esetben valószínűleg jobb lenne a színvonal, ha inkább a turistaosztályon megvásárolható kínálatból rendelhetnének maguknak a business-utasok, ahogy az például a diszkont Vueling fedélzetén történik.
A WiFi is olyan szoláltatások közé tartozik, amire a légitársaságoknál egyre nagyobb az igény, hiszen sokan útközben is dolgoznak. Néhány gépen már elérhető, de a sebesség és stabilitás terén is elvárható a fejlődés. Az európai hálózatosoknak van mit ledolgozni a lemaradásukból akár néhány innovatívabb diszkont céggel szemben is ezen a területen.
Nem beszélve arról, hogy a digitális világban egyre fontosabb hálózati- és USB-töltő aljzatokkal csak nagyon elvétve lehet találkozni a kontinensen belül közlekedő gépeken.
Természetesen a business jegyekhez járnak olyan plusz szolgáltatások, mint a lounge használat, az elsőbbségi beszállítás és a nagyobb tömegű feladható poggyász, valamint kézipoggyász. Utóbbiak azért lehetnek fontosak a jegyvásárlásról szóló döntésnél, mert az európai hálózatos légitársaságok turista osztályú, alap kategóriás jegyei egyre inkább közelednek a low-cost cégek szolgáltatási színvonalához, és például a feladott poggyászt már csak plusz díj fejében tartalmazzák.
További szempont lehet még a jegyek rugalmasabb módosíthatósága, vagy az útlemondás lehetősége (már ahol ez még nem feláras a business esetében is), azonban ezt – legalább részben – néhány alacsonyabb, turista osztályú „flex” jegyárkategória is kínálja. A mérföldekre és törzsutas státuszra hajtó utasok szempontjaira ebben a cikkben nem térünk ki.
Összességében elmondható, hogy az európai business class szolgáltatások sok szempontból alulmúlják a világ más régióiban működő és a világ élvonalába tartozó légitársaságok szolgáltatási színvonalát.
Ha csak ki nem fogunk valamilyen jó akciót, vagy ‘jóárasított’ upgrade-lehetőséget a legtöbb európai légitársaság, kontinensen belül közlekedő, 2-3 órás repült idejű járatain nem éri meg kifizetni a turista osztályú repülőjegynél lényegesen drágábban kínált business jegyeket.
Neked milyen tapasztalataid vannak az európai business class szolgáltatásokról? Oszd meg a véleményed a Facebookon!