Lemondhatja Boeing 737 MAX új generációs gépekre kötött szerződését az orosz Rostec állami holding lízingvállalata, mert megelégelte a repülési tilalom miatti csúszást, és az ebből származó veszteségeket.
A Rostec orosz állami mamutholding lízingcége, az Avia Capital szeretné lemondani 35 darabos Boeing 737 MAX 8-asokra kötött, sokmillió dollár értékű megrendelését. A vállalat a már befizetett, egyes források szerint kb. 35 milliós előleget is szeretné visszakapni.
Az eredeti tervek szerint az első MAX-oknak 2019 októberében kellett volna Oroszországba kerülniük, de a céldátumot a globális repülési tilalom miatt 2022 márciusára módosította a Boeing.
Az Avia Capital ezért az USA-ban indított perében szeretné visszakapni az előleget és ezen felül még 75 millió dollárt követel a Boeingtől az elmaradt hasznok miatt.
Sőt a Russian Aviation Insider beszámolója szerint az összesen kb. 110 millió dolláros összegen felül még meg nem nevezett összegű kártérítés megítélését is kérte keresetében az orosz vállalat.
Az Avia Capital ugyanakkor jelezte, nyitott a peren kívüli megegyezésre, nem szeretnék mindenáron akár évekig húzni a bíróság előtt a szerződésbontás ügyét.
Ugyanakkor nehéz lesz pótolniuk a kiesett új generációs, kedvezőbb fogyasztású keskenytörzsű gépeket, amelyeket meg nem nevezett orosz légitársaságok már lekötöttek. A rivális Airbusnál ugyanis az A320neo-család gyártósorának kapacitása évekre előre le van kötve, egy új megrendeléssel az orosz lízingcég csak a sor végére tudna beállni, vagy egy-egy más cég részéről lemondott gyártási slot lenne megszerezhető.
Ezért is valószínű, hogy a MAX-ok helyett a hazai tervezésű és gyártású Irkut MSz-21-300-ast fogja az ügyfeleinek ajánlani a lízingcég.
Emellett nem kizárható, hogy a rendelés lemondásának hátterében az orosz kormányzat egyre kevésbé burkoltan megjelenő törekvése áll, hogy növeljék a kereskedelmi forgalomban az orosz típusok – Szuhoj Superjet, és később az MSz-21 – arányát.
Ennek érdekében több magántulajdonú légitársaság nyugati géprendeléseit is megvétózták különböző hatósági eszközökkel, vagy politikai nyomást gyakoroltak rájuk. Az állami cégekkel szemben viszont eddig megengedőbbek voltak a döntéshozók.
