Felértékelődött Budapest: a főváros bekerült Európa tíz legvonzóbb turisztikai célpontja közé és főként a külföldi fiatalok körében örvend népszerűségnek – állítja az egyik legnagyobb hazai utazási iroda vezetője.
A megélénkült érdeklődés paradox módon elsősorban a Malév felszámolásának következménye: a Ferihegyen „megüresedett légteret több fapados légitársaság szállta meg”, amelyek ontják a néhány napra ideérkező, mozgékony, új benyomásokra nyitott turisták tömegét – mondta Kurucz János, a Vista utazási iroda vezetője az MTI-nek.
Árnyalja a képet azonban, hogy a több turista összességében kevés pénzt költ: a gazdasági válság velejárójaként a luxusszállodákban továbbra is sok a kiadatlan szoba, a hotelek többsége veszteséges, mert a zömében alsó középosztálybeli fapados utazóközönség inkább az olcsó panziókat, diákszállókat veszi célba és alig vásárol. Kivétel ez alól az orosz turista, akinél – úgy tűnik – a pénz nem számit. Szívesen vetik be magukat például az Andrássy úti drága butikokba, hogy aztán csomagok alatt roskadozva távozzanak.
„Örvendetes, hogy a fapados légitársaságok direkt járatok indításával olyan városokat is bekötöttek az idegenforgalom vérkeringésébe, amelyekből eddig csak macerás átszállásokkal, fáradságos módon, nagyobb repterek elérésével lehetett gépre szállni, ami sokak kedvét eleve elvette az utazástól.” Manapság azonban a spanyol Alicantéból, az olasz Pisából vagy a skót Edinburghból közvetlenül elérhető Budapest. Ezáltal emberek tömegeinek támad kedve a magyar főváros megismerésére, közülük aztán a tapasztalat szerint jó néhányan vissza-visszatérő vendégekké válnak – mondta a szakember.
Az újfajta, takarékos utazóközönség a pénztárcája kímélésére jobbára kerüli az elegáns éttermeket, de örömét leli a hentes pultoknál az olcsó, jóféle hazai finomságok lakmározásában. Gasztronómiai kalandozásaik során szívesen falatoznak a piacok, csarnokok lacikonyháinál, és fedeznek fel kuriózumnak számító eldugott kis éttermeket. A sok arcát mutató Budapestnek a turisták által eddig leginkább célba vett, lófrálásra alkalmas helyein túl újabban a kis boltjaival, kávézóival vonzóvá varázsolt Király utca és a Pozsonyi út élete pezsdült fel. Új színfolt a belvárosban a Gozsdu-udvar, ahol a házak lepusztult állapota miatt évtizedeken át háborús filmek utcai jeleneteit forgatták, mára viszont egy olyan találkozási ponttá vált, ahol szívesen időznek a külföldi vendégek is – tudjuk meg Kurucz Jánostól.
A főváros idegenforgalmának marketingjére jótékonyan hat, hogy egy nemzetközi értékelés szerint a pesti Duna-parton guruló 2-es villamost a világ hetedik legszebb vonalának választották, a Margitszigeten pedig a világ ötödik legszebb futópályáján kocoghatnak a testmozgás közben a környezet szemlélésében örömüket lelő vendégek. A külföldiek a budapesti fürdőkre sem sajnálják a pénzt. Ezen adottságok mellett a kulturális kínálat is gazdag. Messze földön híres például az ukrán uszályból átalakított A38-as hajó a sokféle koncertjével, csakúgy mint a néptánc mozgalom. A Fonóban és az Aranytíz Kultúrházban esténként turisták tömege fordul meg.
Sokan dicsérik a kirakodóvásárok portékáinak színvonalát is. „A külföldi vendégek viszont rendszeresen panaszkodnak a „lestrapált” metróra, a kelletlen bolti eladókra és BKV-ellenőrökre, valamint taxishiénákra. „Mindez rontja a kedves, de szomorú budapestiekről alkotott pozitív összképet” – figyelmeztet a szakember.
Kurucz János véleménye szerint Budapest kedvező adottságait meglovagolva tovább lehetne élénkíteni az idegenforgalmat. „Ehhez nem is annyira a pénz, hanem az eredeti ötletek hiányoznak. Például a sajátos pesti humor jobban érvényesülhetne a mindennapokban. A Zrínyi utca sarkán strázsáló, elsöprő közönségsikert arató békebeli rendőr szobrához hasonló alkotások a város hangulatát derűsebbre festenék, több teret kéne engedni az utcai mutatványosoknak, a zenészeknek, akik életet lehelhetnek a nagy szürkeségbe. A jókedv ragadós, ahol nevetni lehet, oda pedig szívesen visszatér a vendég.”
