A hágai Nemzetközi Bíróság elrendelte a humanitárius segélyezést és a polgári repülésbiztonságot érintő, Iránnal szembeni amerikai szankciók feloldását.
Szerdán kiadott ideiglenes végzésében a törvényszék annak biztosítására szólította fel az Egyesült Államokat, hogy a Teherán elleni korlátozásai ne legyenek negatív hatással az említett területekre, a jelenlegi garanciák ugyanis nem megfelelőek.
Az ENSZ elsődleges bírói szervének végzése az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, gyógyszerek és orvosi eszközök, valamint
a polgári légiközlekedés biztonságát szavatolni hivatott felszerelések iráni exportját érintő büntetőintézkedések felfüggesztését írja elő.
Mint írták, az amerikai szankciók veszélyeztethetik a polgári repülésbiztonságot, súlyosan káros hatásuk lehet a lakosság egészségi helyzetére és életére.
A bírói testület elnöke leszögezte: ezen ideiglenes végzés nem jelenti azt, hogy az ügy végén Irán javára fognak ítélni.
Felszólította emellett a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely súlyosbíthatná a konfliktust.
Az amerikai kormány várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen, amelynek mindazonáltal valószínűleg mindössze korlátozott kihatása lenne a szankciókra.
Az iráni híradásokban hatalmas győzelemként ünnepelték a hágai fejleményeket.
Irán július közepén fordult a Nemzetközi Bírósághoz az Egyesült Államok által ismét életbe léptetett szankciók azonnali eltörlését, illetve kártérítést sürgetve. Az iszlám köztársaság arra hivatkozott, hogy Washington megsértette a két állam közötti, kevéssé ismert 1955-ös barátsági szerződést.
Az Egyesült Államok szerint azonban a törvényszéknek nincs joghatósága az ügyben, a kifogásolt kérdésekre pedig nem vonatkozik a szóban forgó megállapodás.
A Nemzetközi Bíróság döntései kötelező érvényűek, a testület azonban nem tudja kikényszeríteni ítéletei végrehajtását, márpedig mind Irán, mind pedig az Egyesült Államok részéről volt már rá példa, hogy nem hajtotta végre ezen verdikteket.
Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: országa egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, és újra életbe lépteti a felfüggesztett szankciókat. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart a szerződés mellett, amíg Irán is így tesz.
A korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első augusztus elején vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A novemberben életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza, embargóval sújtva az olajexportot.
