Magyarországon is kiépítenék a nemzeti utasadat-információs rendszert, amelynek révén kiszűrhetőek lehetnek azok az utasok, akiknek az adatai arra utalnak, hogy érintettek lehetnek valamilyen meghatározott bűnözési formában – az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek Pintér Sándor belügyminiszter.
A parlament honlapjára felkerült szövegben azt írták: a szervezett bűnözésben és a terrorizmusban érintettek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatók.
Ezeknek a schengeni belső járatokról származó passenger name record (PNR) adatokkal való összevetése révén rendkívül hasznos operatív információkhoz lehet jutni, elkövetők vagy előkészületi cselekmények deríthetők fel, sőt akár levegőben megvalósuló terrortámadások is megelőzhetők. Ezért egyre nagyobb globális szinten is az érdeklődés az utasadatok rendészeti célú felhasználására.
A rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános indoklásából kiderül, hogy április 10-én az Európai Bizottság célzott felhívására a Belügyminisztérium (BM) benyújtott egy uniós pályázatot, amelynek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása. A felhívásra Magyarország mellett további 15 uniós tagállam nyújtott be pályázatot.
Az Európai Bizottság szeptember 9-i levelében hivatalosan tájékoztatta a BM-et arról, hogy Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, és a magyarországi projekt több mint 5 millió eurós, az összköltségvetésének 90 százalékát fedező támogatásban részesül. Az összeg első részletét – az összes támogatás 40 százalékát – a hivatalos szerződéskötések után, várhatóan november közepe után folyósíthatják.
Kiemelték: az utasadatok kezelésével kapcsolatban az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a jogi szolgálata is véleményt dolgozott ki. Mindkét jogi szolgálat véleménye az volt, hogy a PNR-rendszernek a tagállamok közötti belső légi járatokra részben vagy egészben történő kiterjesztése összeegyeztethető a személyek szabad mozgásának elvével és a schengeni határellenőrzési kódexszel.
A magyar pályázatban az utasadat-információs egység feladatainak ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot jelölték meg. A központ feladatává válik a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és az előzetes utasadatok kezelése, értékelése és elemzése, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. Továbbá a Magyarország területére érkező vagy innen induló EU-külsős légi járatok utasadatainak kezelése.
Mindez – a javaslat szerint – „eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét, fokozza hazánk és az Európai Unió biztonságát”.
Az utasadatot a központ az átvétel után 5 évig tartaná nyilván. Garanciális szabály, hogy a PNR-adatot az érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. „A személyes jelleg csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza”.
A nyilvántartásból – célhoz kötötten – adatszolgáltatást kérhet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is.
Ezen adatszolgáltatás célja az, hogy e szervek azonnali intézkedést igényelő esetekben utasadat-információkkal is rendelkezzenek, ha súlyos bűncselekményre, terrorcselekmény előkészületére vagy a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatra utaló információjuk van – olvasható a javaslatban.
