Komplex katonai légijármű-fejlesztési és -beszerzési programja részeként tíz Kamov Ka-31-es korai előrejelző és légtérellenőrző helikoptert vásárol India Oroszországtól.
A tíz gép beszerzésének értéke körülbelül ötszáz millió USA-dollár, de egyelőre nem jelöltek ki pontos átadási határidőt a szerződő felek.
A helikoptereket az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) alá tartozó Russian Helicopters vállalat Kamov leánycége gyártja és szállítja le az indiai haditengerészet számára.
Az ügylet az ország védelmi miniszterétől egy nagyobb haderő-fejlesztési program részeként zöld utat kapott, így amint Oroszországban sikerült a gépeket legyártani, azok szolgálatba is állhatnak az ország repülőgép-hordozóin.
A Ka-31-est speciálisan ilyen célokra fejlesztették ki az 1980-as évek második felében, a Ka-27-es tengeralattjáró-vadász helikopter alapjain, az akkori szovjet haditengerészet nagyívű terjeszkedési terveinek részeként.
A tervek szerint több, az Admiral Kuznyecovhoz hasonló hajót épített volna az ország, amelyek mindegyike az egyszerűbb, ám nagyobb teljesítményű repülőgépeket igénylő, „sísáncos” indítórendszerrel lett volna felszerelve.
Ennek hátránya a nyugati konstrukciókon elterjedt gőzkatapultos megoldással szemben, hogy nagyobb gépek – például az E-2 Hawkeye vagy KJ-600 tengerészeti légtérellenőrzők – indítására nem alkalmas, így az ilyen feladatok ellátására más megoldást kellett találni.
Az orosz repülőgépipar erre a problémára kínálta megoldásként a koaxiális rotorelrendezéssel készült, korábban már bevált tengerészeti típuson alapuló Ka-31 AEW helikoptert, ami akár nagyobb rombolókról is bevethető.
Bár az alapgép specifikációi miatt csak jóval könnyebb, és ezáltal kisebb teljesítményű radarok szállítására alkalmasak, hatótávolságuk is kisebb, és az E-2-esekhez hasonló légi vezetési pontként sem használhatók, a forgószárnyas légtérellenőrzők mégis nagy segítséget jelenthetnek a parancsnokoknak egy-egy nagyobb küldetés koordinálásában.
Emellett korlátozott mértékben irányított fegyverek célra vezetésére is alkalmasak a lézeres vagy aktív lokátoros irányítási rendszerük segítségével.
Indiában 2003 óta állnak szolgálatban a haditengerészet bázisain, a most megrendelt gépek pedig a tervek szerint az új INS Vikrant repülőgéphordozóra és a Visakhapatnam osztályú rombolókra kerülnek majd.
Ezen felül ország saját maga is tervez fejlesztéseket és átalakításokat a típuson, az állami tulajdonú Hindustan Aeronautics Limitednél már folyamatban van a légi utántöltési rendszer fejlesztése a meglévő 14 gépes flottához.
