Ősszel kezdődhetnek Új-Mexikóban a HAPS Mobile új, HAWK30 nevű drónjának légi tesztjei, amivel a földi telepítésű átjátszótornyokkal és a drága műholdakkal szemben elvileg olcsón lehet nagy területen szélessávú internetet biztosítani.
A cég „ál-műholdnak” nevezi a HAWK30 nevű konstrukciót, aminek energiaellátásáról a szárnyba épített napelemek gondoskodnak, és elvileg akár hat hónapig is képes lesz a levegőben maradni – írta meg a Flightglobal.
A HAPS Mobile úgy tervezi, hogy 19-20 ezer méteres magasságban, a sztratoszférában repülve a gépek alternatívát nyújthatnak a földi telepítésű átjátszó tornyokkal és a műholdakkal szemben.
Az eszközzel ugyanis nagy területen biztosítható lesz a szélessávú internethez és a mobilhálózathoz való hozzáférés.
A számítások szerint egyetlen HAWK30 drón akár 3,1 millió hektáros területen biztosíthat állandó lefedettséget.
Bár ez még csak elmélet, hiszen a csupaszárny szerkezet csak idén szeptemberben emelkedik először a levegőbe az amerikai űrkutatási hivatal NASA Armstrong Repülési Kutatóintézetéből, Dél-Kaliforniában. Ezután a tesztelés fő bázisa az új-mexikói Spaceport of America lehet, a helyi kormányzat félmillió dollárral támogatja is a projektet.
A HAPS Mobile többségi tulajdonosa és fő befektetője a japán Soft Bank, a kisebbségi tulajdonrész pedig a gépet építő, és a szakmai hátteret biztosító Aero Vironment dróngyártóé.
Ez a cég már több hasonló napelemes drónt is épített, köztük a NASA 2003-ban lezuhant Helios Prototype nevű gépét. A hasonló fiaskók elkerülésére, az ilyen különleges szerkezetek tesztelésére kiváló helyszín a rakéták indítására is használt Spaceport, mivel 1,5 millió hektáros, szigorúan korlátozott légtér veszi körbe. Nem véletlen, hogy a Virgin Galactic űrturistáknak szánt szerkezetét is indították már innen.
Ha a már két példányban megépített HAWK30 sikerrel jár, úttörője lehet a műholdak nélküli – és Elon Musk Starlink elnevezésű rendszerének keresztbe tevő – olcsó internetelérésnek a világ távoli pontjain, vagy akár a még nagyobb sávszélesség és sebesség elérésének is utat nyithat a sűrűn lakott területeken.
A siker viszont korántsem biztos: a Facebook 2018-ban, közel négy év intenzív fejlesztés után már belebukott a hasonló, Aquila nevű projektjébe, mert felszínre került egy sor probléma a hálózati eszközökkel, illetve a drón szerkezetével és energiaellátásával kapcsolatban.
