A Malév privatizációját, majd visszaállamosítását, és a Budapest Airport privatizálását vizsgáló bizottság jelentéséről szóló általános vitával fejezték be a képviselők a keddi napirend tárgyalását szerdára virradó éjjel.
Varga István, a 2012 második felében vizsgálódó bizottság fideszes elnöke expozéjában Napóleon waterlooi csatájához hasonlította a Malév ügyét, majd hozzátette, a ferihegyi repülőtéren kaotikus állapotok vannak: reménytelen a világ nagyobb városaiba eljutni, mert nincs közvetlen összeköttetés, a reptéri árak pedig magasak. A privatizációval azt érték el, hogy se nemzeti légitársaság, se pedig repülőtér nincs.
A további megállapításokról elmondta, az idő rövidsége miatt nem sikerült minden szereplőt meghallgatni és nem tudtak mindenfajta működést rekonstruálni. Azért csak 2010-ig vizsgálták az eseményeket, mert az unió bizottsága is eddig vizsgálódott az állami támogatások ügyében. Ezekről Varga István azt mondta, minden állami beavatkozás szabályszerűtlen és jogszerűtlen volt.
A privatizáció során a vevő semmilyen kockázatot nem vállalt, azokat az államra terhelte vissza, a 2007-esnél is rosszabb helyzetet pedig a szibériai anyacég csődje súlyosbította – mondta. A bizottság javasolja, hogy készüljön vizsgálat egy másik nemzetközi repülőtér létrehozásáról, Varga István szerint a Székesfehérvár közelében lévő Börgöndön erre lenne lehetőség. Javasolják azt is, hogy vizsgálják át a Budapest Airport nemzetbiztonsági helyzetét és készüljön nemzeti légügyi stratégia is.
A történtekért egyetemleges felelősség terheli a szocialista és szabaddemokrata kormányokat – mondta. Gruber Attila, a Fidesz vezérszónoka közölte, hogy rögzítették a Malév múltját is, amelyből kiderült: nem volt fontos a gazdaságos üzemeltetés, nem volt optimális méretű flotta, a tengerentúli járatok évi 4,5 milliárdos veszteséget okoztak és sorozatosan rossz stratégiai döntéseket hoztak a cégnél. Emellett semmilyen stratégia nem volt, csak a magánosításra koncentráltak, a privatizáció során pedig megkerülték a szabályokat. Elmondta azt is, hogy az üzemeltetés a jogszerűség határán mozgott és semmilyen koncepció nem volt a továbbműködésre.
Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter szerint a 2010-es kormányváltás és a 2010 év vége közötti időszakot sem vizsgálták meg, illetve a kormányhoz köthető politikusokat sem hallgattak meg. A cél az volt, hogy megpróbáljanak rákenni mindent az elődökre – tette hozzá. Hangsúlyozta: elhibázott a jelentés, mert a Malév csődjeinek valós okait nem tudják meg, valamint a leállást megelőző másfél évet sem vizsgálták. A képviselő cáfolta azt, hogy ne lett volna koncepció, mint mondta: 2009-ben készült egy terv arra az esetre, ha leállna a Malév. Megjegyezte: minden évben komoly veszteségei voltak a cégnek, de működőképesen tartották, amely örökös „kötéltánc” volt. Megjegyezte még, hogy a bizottsági jelentés több valótlanságot állít és nincs tekintettel a valóságra.
Aradszky András (KDNP) szerint házszabályellenes lett volna a 2010 utáni időszakot vizsgálni, mert nem volt hozzá felhatalmazásuk. Közölte továbbá, a rendszerváltás előtt is veszteséges volt a cég, privatizálása azért sem sikerült, mert a légiforgalmi tevékenység önmagában nem volt nyereséges, az állam csak azért tartotta fenn, mert más csatornákon a fenntartásra fordított pénz visszafolyt az államhoz. Az akkori kormányok 2002-ben lépéskényszerbe kerültek, de akkor semmit nem léptek, és csak azért került az orosz Borisz Abramovicsékhoz a cég, mert nem volt más jelentkező.
Berta Szilvia (Jobbik) szintén kifogásolta, hogy csak a 2002 és 2010 közötti időszakot vizsgálták. A teljes igazság megismeréséhez 14 évet kellett volna vizsgálni, mivel 2002 előtt is voltak fontos, meghatározó lépések. A feltárás szempontjából minden fontos személyt nem tudtak meghallgatni, így sem Borisz Abramovicsot, sem Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, sem Váradi Józsefet, a Wizz Air (és korábban a Malév) vezérigazgatóját, sem Martin Gausst a Malév korábbi vezérigazgatóját. A cél az volt, hogy az derüljön ki, csak a korábbi kormányok miatt „züllött le” a reptér és ment csődbe a Malév. Hozzátette: támogatják a Budapest Airport nemzetbiztonsági átvilágítását és a légiközlekedési koncepció kidolgozását is.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, 2010-ben „kárfelméréssel” kezdték a munkát, ekkor kiderült, az Aeroplex Central Europe Kft-n és a Malév Ground Handlingen kívül semmilyen vagyona nincs a Malévnak, és bár 2011-ben emelkedett az utasszám, és volt nyereséges hónap, a gazdaságos üzemelését nem tudták kitermelni. Elmondta azt is, hogy a Budapest Airport hitelekkel terhelt működése is hozzájárult a Malév leállásához, mert a hitelek miatt magasan tartotta a reptéri díjait. Hangsúlyozta: nem tettek le arról, hogy üzleti alapon létrejöjjön egy új légitársaság, de nehéz a pénzügyi és légügyi környezet, olyan szakmai befektető pedig nem jelentkezett, aki üzleti alapon csinálna új társaságot.
Ujhelyi István levezető elnök lezárta az általános vitát, majd bezárta az ülést is. A Ház a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.
