Kapcsolataik tovább mélyítéséről állapodtak meg az európai Airbus repülőgépgyár és kínai partnerei. A szándéknyilvánítás leghangsúlyosabb eleme szerint Kínában, ahol eddig csak a keskenytörzsű A320-asnak van saját gyártósora, rövidesen egy A330-as üzem is létesülhet – azzal még közelebb hozva a jól bevált és népszerű szélestörzsű típust a hatalmas és jelentőségteljes kínai piac számára.
Az Airbus két nagy, egyenként több a repülőgépgyártásban érdekelt kínai vállalatot is magába foglaló csoportosulással írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a felek elkötelezettek egy az Airbus A330-as gépcsalád átadóközpontját felállító projektben.
A komplexumot az aláíró felek a meglévő tiencsini üzem mellé tervezik létrehozni, amellyel hatékonyabban elégíthetnék ki a gyorsan növekvő kínai légiközlekedés igényét a nagyobb méretű kereskedelmi típusok iránt.
A szándéknyilatkozat komolyságát jelzi, hogy az érdekelt felek, Fabrice Brégier, az Airbus elnök-vezérigazgatója, Feng Zhijiang, a tiencsini Szabadkereskedelmi Zóna társulás elnöke, és Lin Zuoming, az Aviation Industry Corporation of China elnöke Berlinben, Angela Merkel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellár asszonya jelenlétében írták alá a papírokat.
A tiencsini A330-as üzem valójában olyasmi lenne, mint a Szuhoj repülőgépgyár velencei SuperJet International cége, amely a nyugati SSJ-100-as megrendelőkre specializálódva végzi tevékenységét, a gépek összeszerelése azonban nem feladata. Így lenne ez Kínában is. Az újonnan gyártott A330-asok változatlanul a toulouse-i szerelősorról gördülnének le, majd a bázisról felszállva és Tiencsinbe érkezve a kínai partnercég feladata lenne a gépek átadásra való előkészítése, beleértve a kabinbelső kiépítését és a külső festési munkálatokat is, de a hajtóművekkel összefüggő műszaki háttérszolgáltatást is biztosítana az üzemeltetők számára.
Nemcsak tehermentesítve ezzel az európai kibocsátóközpontot, hanem közelebb is hozva az A330-ast a kínaiak számára. A jelenlegi számok egyelőre ugyan az A320-as fölényét mutatják az országban, a több mint ezer forgalomban lévő Airbusból ugyanis a döntő többség, 920 gép az A320-as gépcsaládból származik és csak mintegy 140 darab a nagyobb A330-asból, de az Airbus előre igyekszik tervezni.
Az európai gyártó előrejelzése szerint az elkövetkező húsz évben Kínának több mint 5300 darab új gyártású kereskedelmi célú típusra lesz szüksége, és ezek között szignifikáns a szélestörzsű igény, amely kielégítésére érdemes felkészülni és hatékony megoldást kínálni, ami az üzemeltetőknek felajánlható átfutási, várakozási időkben is erős hangsúlyt érdemel.
Az Airbusnak az A330-as család 1994-es bevezetése óta összesen 1354 gépre sikerült megrendelést szereznie, amelyből 1120 példány került átadásra, és ebből jelenleg 1105 áll forgalomban.
A 250-300 utasüléses szegmensben versenyző szélestörzsű Airbus a két-hajtóműves üzemének, korszerű repülésirányító, valamint fedélzeti rendszereinek köszönhetően jól bevált típusnak számít, amelynek továbbfejlesztett, A330neo változatát idén jelentették be, így aki elsőre arra gondolna, miért nem az A350XWB számára építenek kínai létesítményt, itt az első és legnyomósabb érv, hiszen az A330-sztori a kompozit generációs A350-es megjelenésével is folytatódik.
A kétféle változat, az A330-800neo és A330-900neo mellett ráadásul az Airbus egy regionális üzemre optimalizált A330 szériával is készül, amelynek elsődleges felvevőpiacának éppen a kínait remélik.
