Az elmúlt években alaposan átrendeződött a magyar turizmus szerkezete: az üzleti utazók érdeklődése csökkent Budapest iránt, a fapados légitársaságok pedig egyre több „alacsonyabb költőképességű” külföldi turistát csábítanak az országba – írta a Világgazdaság csütörtökön a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tanulmánya alapján.
A statisztikák szerint 2008-ban a Magyarországra látogató külföldiek 15,9 százaléka érkezett üzleti, 84,1 százaléka szabadidős céllal, míg 2015-re ugyanez az arány 5,6-94,4 százalékra módosult.
Ez idő alatt az üzleti céllal érkezők száma 28,2 százalékkal csökkent, a szabadidős motivációval érkezőké 80,2 százalékkal nőtt.
A szállástípusok iránti kereslet is átrendeződött: 2010 és 2015 között a külföldiek 45 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szállodákban, viszont 725 százalékkal többet az olcsóbb panziókban, hostelekben, turistaszállókon.
A fapados légitársaságok alacsony jegyáraikkal Európa számos városából Budapestre csábították az alacsony költőképességű külföldi vendégeket.
A tanulmány szerint az ország üzleti célpontként való szereplésének romlását mutatja, hogy a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok (ICCA) tavalyi felmérésében Magyarország (másodmagával) a 36-37., Budapest a 19-20. helyen végzett, ami két hellyel gyengébb az előző évinél.
Ugyanezen a listán 2007-ben Budapest még a 7. volt.
Az MSZÉSZ szerint a minőségi, magasabb költőképességű vendégek részarányának növelése a magyar turizmus elemi érdeke, ezért fontosnak tartják, hogy az új budapesti kongresszusi központ legkésőbb 2019-ben nyíljon meg – írta a Világgazdaság.
