Irdatlan belső méretek, némiképp korosodó kabinberendezés, ízletes francia kulinária, és pezsgő a turistaosztályon. Nagyjából ezekkel jellemezhető az Air France Airbus A380-asának turistaosztályú kabinterméke, amelyet egy Párizs és Los Angeles közti úton volt szerencsénk kipróbálni.
A kicsit borongós, szürke nap eleve nem jól indul, főleg akkor nem, amikor reggel fél 5-kor kell felkelni, hogy elérjük a gépet Budapesten. De ott van az izgalom, hogy végre újra repülünk! Ráadásul nem is akárkinek az akármijével, hiszen az Airbusban jelentős szerepet vállaló Franciaország nemzeti légitársaságának, az Air France-nak az egyik A380-asa lesz a nap főszereplője, miután a hétéves, de kabin alapján nullkilométeresnek tűnő Airbus A320-as elvisz Budapestről Charles de Gaulle-ra.
Párizs és Los Angeles között az út nagyjából 11 és fél óra, nyugati-parti idő szerint délután fél 1-kor landol a gép, így még van fél nap mindenre. Ez még akkor is soknak tűnik, ha tudjuk, hogy a fedélzeti szórakoztató rendszerben van annyi film, sorozat, játék, illetve repülési információ, hogy nem lehet unatkozni. Az F-HPJB lajstromú, 2010 februárjában átvett gépbe lépve az első, ami feltűnik, hogy hatalmas belső terek vannak, amelyeket jól tagoltak különféle elválasztó falakkal. Még a fejtérre sem lehet panasz, pedig a járatot teljesítő gépen még a hagyományos, felfelé nyíló fej feletti tárolórekeszek vannak.
A turista osztályon a székkiosztás 3-4-3, az ülések kék szövettel borítottak, ahogy a padló is, az előttünk lévő szék támláján már látszik az idő vas, pontosabban műanyag foga, mivel a képernyőt is magába foglaló műanyag borítás, illetve a gombnyomásra oldódó kábeles távirányító/menüválasztó/játékkontroller/telefon/lámpakapcsoló/stewardesshívó megsárgult kicsit. A monitor felbontása pedig így, közel hét év elteltével eléggé alacsony. Az USB töltő telefonokkal tökéletesen működik, de a nagyobb teljesítményű akkumulátorokkal felszerelt tablettel már nehezebben boldogul, filmnézés közben már nem képes tölteni, legfeljebb csak szinten tartani tudja az eszköz energiaforrását.
Mindez persze nem marad sokáig így, Pierre, a járat vezető légiutas-kísérője árulta el, hogy jövőre már betervezték az első A380-asok kabinjának felújítását. A járatunkat repülő gép második volt az Air France A380-flottában. Szintén Pierre megmutatta az emeleten lévő premium economy, valamint business osztályt is, a „földszint” első felében lévő elsőosztályra csak gyors bepillantást nyerhettünk, ahol mindenki békésen aludt lehúzott napellenzők mellett a teljesen sík ággyá alakítható székben. De a business osztályon is ugyanez a kép fogadott.
A jegyzőkönyv kedvéért: az elsőosztályon 81-es, a businessen 55-ös székköz van, az ellátmányba pedig a magasabb kategóriákban a szokásos fülhallgató-kispárna-takaró-szemtakaró kombón kívül egyebek közt természetesen ruhafogas és tisztálkodó készlet is járt.
A turistaosztályon 32-es székköz várja az utazókat, amely a folyosónál ülve fel sem tűnik, két szék között pont elmegy (a szék zsebét kicsit megtömve már inkább szűkösnek mondható), az ablaknál ülve viszont már-már fejedelmi. Ugyanis akkora hely van a szék és a fal között még a lábtérben is, hogy bátran nyújtózkodhatunk, amerre csak akarunk. A turistán az „alapellátás” a fejhallgatóból, szemtakaróból, a párnából, illetve a takaróból áll. Füldugó nincs a készletben, de a légiutas-kísérők bárkinek kérésre adnak. Ahogy nekünk is adtak.
A korábban már említett fedélzeti szórakoztató rendszer a kijelző felbontását leszámítva tökéletesen teljesít, az összes kurrens film, sorozat megtalálható rajta, amelyek mostanság mennek: Az élet csajos oldalától kezdve az Agymenőkön át a legfrissebb Star Trekig minden van a kínálatban.
A termék kimagaslóan jó része viszont franciáktól nem meglepő módon a felszolgált étel mennyisége és minősége. A repülés során kétszer szolgálnak fel meleg ételt, de a torkosabbak bármikor kérhetnek a stewardessektől némi utánpótlást mogyoró, vagy chips formájában. Furcsán fog hangzani, nagyon pozitív élmény volt, hogy az ételeknek nagyon finom ízük volt, és ez azért nagy szó, mert egy konkurens légitársaság business osztályán olyan íztelen ételeket szolgáltak fel nem egyszer, amin már a só+bors kombó sem segített.
A franciák viszont tudják, hogyan kell egy egyszerű bulguros babsalátát, vagy paradicsomos csirkét úgy megcsinálni, hogy élvezet legyen az evés még egy olyan, az éttermekhez képest kicsi helyen is, mint egy repülőgép ülésének lehajtható asztalkája. A reggelire kapott vaníliasodós palacsintáról nem is beszélve, bármelyik étterem megirigyelhetné az ízvilágát.
És ami levett a pezsgőszerető lábunkról, hogy az Air France a turistaosztályon is szolgál fel hosszútávú járaton pezsgőt. A korábban citált vezető légi-utaskísérő is büszkén számolt be róla, hogy ők az egyetlen légitársaság jelenleg a világon, akik ezt megteszik. Persze más-más pezsgő jár a különböző osztályon utazóknak, Pierre-nek köszönhetően mindegyiket kipróbálhattuk, minőségi panasz felőlünk egyikre sem érkezett.
A klasszikus szabású, sötétkék-fehér formaruhát viselő légiutas-kísérők teljesítményére semmilyen panasz nem lehet, még a végül közel 12 órás út végén is úgy néztek ki, mint akik éppen most álltak munkába. Lehet azt mondani, hogy ez a dolguk, de ettől még említésre méltó teljesítmény.
Azok számára az A380-as okoz némi fejtörést, akik szeretik a gondtalan bámészkodást. A Superjumbo szárnytöve, és a komplett szárny olyan nagy (845 m2), hogy szinte alig van olyan széksor, ahol nem akadályozza a kilátást. Vagy nagyon előre kell ülni a turistán, vagy nagyon hátulra, úgy a 40. sor mögé. Szerencsére ennél a típusnál semmivel nem zajosabbak a hátsó sorok az elsőknél.
Van még egy non-plus ultra a járaton. Bár ez nem igazán Air France-specifikus, mégis nagyon kellemessé tudja tenni az utazást: Los Angelesből Párizsba éjjel repülünk, pici szerencsével sarki fényt is lehet látni Grönland magasságában. Nekünk ez a gép fedélzetén tapasztaltak után feltette az i-re a pontot. Ez után már nem volt más dolgunk, mint a monitoron belőni a függőleges vezérsík tetejére szerelt kamera képét, és nézni a leszállást a különleges perspektívából.
