Kivonta Airbus A340-200-as gépeit az egyik legutolsó üzemeltető, az Aerolíneas Argentinas. A dél-amerikai légitársaság flottájában így már csak egyetlen négy-hajtóműves szélestörzsű típus, az A340-300-as maradt. A vállalat tizenöt éven át üzemeltette az A340-es család legrövidebb törzsű, 200-as szériáját.
Flottát bővít az Aerolíneas Argentinas
Megérkezett az első A330-as az Aerolíneas Argentinashoz
Új Airbus A330-asokat vásárol Argentína légitársasága
Az Aerolíneas Argentinas 1999 júniusában vette flottájába A340-200-as Airbusait, akkor amikor a légitársaság még a spanyol állam egy holdingjának többségi tulajdonában állt, és az Iberiának is volt benne részesedése, ami az A340-esek megjelenésére is ráütötte bélyegét, mivel a gépek mind a spanyol légitársaság akkori festésmintájára hajazó arculattal érkeztek Buenos Airesbe.
A négy darab A340-200-ast az Aerolíneas Argentinas az Airbustól vette tartós bérletbe használtan, a gépek előzőleg ugyanis a Cathay Pacificnél, majd a Philippine Airlinesnál teljesítettek szolgálatot, és utána lettek az argentin flotta hosszú távú járathálózatának meghatározó szereplői.
Az Airbus mind a négy gépet 1999-ben adta át az argentin légitársaságnak, így a típus bevezetése viszonylag rövid időn belül ment végbe. Már csak azért is, mert az Airbus és az Aerolíneas Argentinas között nem ekkor kezdődtek a kapcsolatok, a légitársasághoz 1994 augusztusában érkezett meg az első A310-es, így volt már tapasztalat az európai gyártóval való együttműködésben.
Az A340-es kiválasztásában azért minden bizonnyal a spanyol háttér is szerepet játszhatott üzletet szerezve az európai repülőgépgyártásnak. Az argentin flotta addig ugyanis a legtöbb hosszú távú járatát a Boeing 747-es család rendelkezésre álló 200-as, illetőleg 400-as szériáival repülte (az utolsó Jumbóknak 2012-es év elején intettek búcsút és vonták ki a forgalomból), de a korszerű A340-esek megjelenése végül is hasznára vált a vállalatnak, jól jött az A340-200-as nagy hatótáv teljesítménye, amellyel nemcsak a távoli európai célpontokra, hanem olyan egyedülálló, a déli póluson keresztül vezető útvonalakra is repülhettek Buenos Airesből, mint Auckland és Sydney.
Csakhogy a 200-as széria globálisan sem lett éppen sikermodell, a légitársaságok inkább a kisebb hatótávú, de több utast szállítani képes 300-ast választották nagyobb számban, így a 200-as a rövid, kilencvenes évek elejei felfutása után csak igen kevés légitársaságnál tudott megmaradni. Kitartó üzemeltetője volt például a South African Airways és az Egyptair, de legutóbb, 2013 augusztusában, amikor a venezuelai Conviasa is megvált gépétől, már csak az Aerolíneas Argentinas és a Royal Jordanian maradtak, mint a típussal kereskedelmi forgalmat bonyolító, légitársasági üzemben tartók. A korai időszakban persze olyan nagy európai légitársaságok, mint az Air France, vagy a Lufthansa is repülték az A340-200-ast, de ők legkésőbb a 2000-es évek elején már kivonták, átadva a helyet a mai napig működő 300-asoknak.
Szélestörzsű flotta továbbra is Airbusokkal
Argentína nemzeti légitársasága viszont hosszan kitartott, de mostanra a flottamodernizációs program náluk is elérte a típust, és a jövő esetükben is a gazdaságosabb két-hajtóműveseké, ezért került beszerzésre négy darab lízingelt A330-200-as mellett további négy ugyanilyen típus újonnan, közvetlen a gyártótól, amelyek szállításai jövőre veszik kezdetüket. Kiegészítőleg pedig ott van még nyolc darab A340-300-as, amelyek nagy valószínűséggel az utolsó négy-hajtóművesek az argentin flottában.
Azért is, mivel az útvonalhálózatnak momentán egyetlen olyan hosszú távú járata van, amelynél kimondottan szükség van a négy-hajtóműves, ETOPS korlátoktól független A340-300-asokra, és ez a Buenos Aires – Róma közötti. A többi amerikai (New York, Miami), madridi, barcelonai, illetőleg a dél-amerikai kontinensen belüli járatokra, mint Bogotá tökéletesen megfelel az A330-200-as, amelynek immáron akár új hajtómű opciós, még nagyobb hatótávú NEO-szériájából is rendelhet a jövőben a légitársaság.
Az A340-200-asok kivonása lépcsőzetesen zajlott, az első gépet, az LV-ZRA lajstromút már márciusban kivonták és letárolták. A négy gép közül úgy hírlik, hogy az egyik, LV-ZPJ nem alkatrészként végzi, hanem alapos karbantartás és belső átalakítás után várhatóan a Fuerza Aérea Argentina, vagyis az Argentin Légierő kötelékében folytatja, mint VIP gép. LV-ZPX augusztus 13-án szállt fel utoljára és az államokbeli Victorvillbe repülték, végső parkolóhelyére. Legutoljára LV-ZPO-t vonták ki a forgalomból, szeptember 5-én még barcelonai járatot teljesített, majd rá három napra, nyolcadikán repülték ki Arizonába, az ottani repülőgép temetők egyikébe.