1981. szeptember 26-án emelkedett először levegőbe a mai napig gyártásban lévő, kéthajtóműves szélestörzsű utasszállító repülőgéptípus, a Boeing 767-es.
Az N767BA lajstromjelű 767-200-as prototípus (cn 22233/1), amely a mai napig a Boeing tulajdonában van, 1981. augusztus 4-én készült el és szeptember 26-án teljesítette első repülését.
Ezt a példányt 1987-ben az amerikai hadsereg Airborne Optical Adjunct (AOA) tesztprogramjának részeként átalakították. A repülőgép, amelynek a törzsére a pilótafülkétől egészen a szárnyak kilépőéléig egy „kupolát” szereltek, ahová a speciális berendezéseket telepítették, az Airborne Surveillance Testbed (AST) nevet kapta. A különleges 767-est 2003. szeptember 20-án a Dél-Kaliforniai Logisztikai Központ sivatagi repülőterén, Victorville-ben a látogatóktól elzárva letárolták. (A Jetphotos.net fotógyűjteménye a gépről itt.)
A Boeing 767-es az amerikai repülőgépgyár első kéthajtóműves szélestörzsű repülőgépe, amely kétfős személyzettel repülhető. A típus karakterisztikáját tekintve a két nagy átmérőjű, gázturbinás sugárhajtómű a nyilazott szárnyak alá van helyezve, a vezérsíkok elrendezése hagyományos.
A típus fejlesztése során az egyik legfontosabb elvárás a takarékos üzemeltetés volt. A légitársaságokat rendkívül nehezen érintette az 1973-as olajválság, amely komolyan sürgette a technikailag és üzemanyag-fogyasztás szempontjából is egyre elavultabb Boeing 707-es és DC-8-as típusok leváltását.
Az 1970-es évek elején, a világ első szélestörzsű utasszállító repülőgépe, a Boeing 747-es forgalomba állítását követően a Boeing tervezőmérnökei elkezdték kidolgozni egy, a méreteit tekintve a 747-es és a 707-es közé pozicionált, az utóbbit leváltó új szélestörzsű típus terveit. Az egyelőre titokban, az olasz Aeritaliával közösen zajló program a 7X7 kódnevet kapta.
Miközben a Boeing az új szélestörzsű típusának fejlesztésével foglalkozott, a piacon már komoly konkurensek harcoltak a légitársaságok kegyeiért a McDonnell Douglas DC-10-es, valamint kicsivel később a Lockheed L-1011 TriStar formájában.
Érdekesség, hogy eleinte a Boeing is háromhajtóműves, „triholer” szerkezeti kialakításban gondolkodott, azonban ezt az elképzelést, akárcsak a T-vezérsík elrendezést végül elvettették a tervezés folyamán. A gyártó a légitársaságoktól kapott visszajelzések alapján az eredetileg tervezett kisebb hatótávolságot módosította, ennek eredményeként a tervezés alatt álló típus nagyobb, transzkontinentális hatótávot kapott.
(Forrás: San Diego Air and Space Museum Archives – flickr)
(Forrás: San Diego Air and Space Museum Archives – flickr)
A 767-100-as változatot az érdeklődés hiányában a Boeing hamar levette a kínálati listáról, mivel a légitársaságoknak, ha a 180 üléses változatra lett volna szükségük, ott volt a gyár másik újdonsága, a Boeing 767-essel közösen fejlesztett, kisebb Boeing 757-es. A megnövelt hatótávolságú, három hajtóműves MR/LR változat terveit pedig átültették a későbbi, kéthajtóműves 767-200ER típusváltozatba.
Az első Boeing 767-200-as prototípus építése 1979. július 6-án kezdődött a Boeing everetti üzemében. A gyártás során a Boeing számos bel- és külföldi beszállító céggel együttműködve dolgozott, így kapott megbízást a 767-es építésében számos japán cég is, mint például a Mitsubishi, amely a hátsó törzsrészt, az ajtókat, valamint a vezérsík egyes elemeit szállította, vagy a Kawasaki, amely a központi törzsrész gyártásában vállalt szerepet.
Az N767BA lajstromjelű prototípust a Pratt & Whitney JT9D típusú sugárhajtóműveivel szerelték, és 1981. augusztus 4-én gördült le a Boeing gyártósoráról. Ekkora már a Boeing jelentős megrendelői érdeklődéssel övezve büszkélkedhetett új szélestörzsű típusával, ugyanis 17 légitársaságtól több mint 170 megrendelést tudhatott magáénak.
Az első felszállásra 1981. szeptember 26-án került sor, amikor is Tommy Edmonds, Lew Wallick és John Brit vállalati berepülő pilóták először magasba emelték a gépet. A Boeing 767-es berepülési programja hat repülőgéppel zajlott, és több,ú mint 10 hónapot vett igénybe. A tesztrepülések alapvetően zökkenőmentesen zajlottak, egyedül a beépített számítógépes rendszerek és a digitalizált „glass cockpit” reagált eleinte túlságosan érzékenyen bizonyos repülési helyzetekben, amelyek korrigálást igényeltek.
Az N767BA lajstromú Boeing 767 prototípus (Fotó: Boeing)
Az első négy prototípust a Pratt & Whitney JT9D, míg a másik kettőt a General Electric CF6 típusú hajtóműveivel tesztelték. A mintegy 1600 órás sikeres berepülést követően a Pratt & Whitney hajtóművével szerelt Boeing 767-200-as 1982 júliusában megkapta az alkalmassági bizonyítványát. Az első repülőgép átadására 1982. augusztus 19-én került sor a United Airlines számára. A General Electric által készített hajtóművel 1982 szeptemberében kapott hatósági típusengedélyt a repülőgép, e változat első példányát a Delta Air Lines vehette át 1982. október 20-án.
A United Airlines 1982. szeptember 8-án állította szolgálatba a típust, a Chicago – Denver útvonalon teljesítette első menetrend szerinti járatát, amelynek tiszteletére a „City of Chicago” nevet kapta. A Delta Air Lines három hónappal később indította útjára első Boeing 767-esét.
A típus további üzembeállítói, mint az Air Canada, az ANA, az American Airlines vagy a TWA számos pozitív visszajelzést adtak a Boeingnek. Az üzembeállítás első évében kimagasló, 96.1 százalékos felszállási arányt tudott produkálni az új típus, de ugyancsak dicsérettel és elismeréssel illeték a légitársaságok a 767-es zajkibocsájtását, a fedélzeti elrendezést, valamint az üzemeltetési mutatókat.
A Malév HA-LHB lajstromú Boeing 767-200ER pilótafülkéje (Fotó: Mészáros Balázs – Airliners.net)
A Boeing a piaci keresletnek eleget téve továbbfejlesztette a 7300 km-es hatótávú 767-200-ast: 1982-ben felajánlotta a légitársaságoknak a megnövelt hatótávolságú, 767-200ER (Extended Range) változatot, amelynek első megrendelője 1982 decemberében az Ethiopian Airlines volt. A megnövelt kapacitásnak köszönhetően a -200ER már mintegy 12 000 km-es hatótávolságra lett képes, amely így komolyan felkeltette az interkontinentális járatok üzemeltetésében érdekelt légitársaságok figyelmét. Az első Boeing 767-200ER-t az izraeli El Al légitársaság vette át 1984. március 27-én.
A megnövelt hatótávolságú típusváltozat igazi favorit lett a légitársaságok körében, folyamatos érdeklődés mutatkozott a típuscsalád iránt, ami további bátorítást adott a Boeingnek a továbbfejlesztésre. Így jelentették be 1983-ban a hosszított törzsű 767-300-ast, majd ennek megnövelt hatótávolságú változatát, a 767-300ER-t 1984-ben. A hosszított törzsű 300-as változat 20 százalékkal több utast vehetett fedélzetére, mindez a -300ER esetében igencsak kecsegtető 11 090 km-es hatótávolsággal párosult.
A Boeing 767-300-as első üzembe állítója a Japan Airlines volt 1986-ban. A -300ER 1986. december 6-án teljesítette első repülését, megrendelés azonban csak a következő év márciusában érkezett az akkor legnagyobb 767-esre, amelyet 1988. március 3-án állított szolgálatba elsőként az American Airlines. A -300-as változat, különösen a megnövelt hatótávolsággal rendelkező variáns, igazi sikersztorivá lett a 767-es típuscsalád történetében, amelyet mi sem jelez jobban, hogy a mai napig gyártásban van.
Boeing 767-300 prototípus (Fotó: Boeing)
A Boeing 767-es típuscsalád legutóbbi utasszállító változatú fejlesztése a 767-400ER, amely méreteit tekintve a 767-300ER és a 777-200-as közé pozícionált. Hosszított törzse, nagyobb szárnyfesztávolsága a leghangsúlyosabb külső megkülönböztetői. A Boeing legelőször 1986-ban vetette fel egy újabb változat, a 767-X fejlesztését, azonban akkor a légitársaságok kevés érdeklődést mutattak iránta és a Boeing inkább az új 777-es terveire koncentrált.
Érdekesség, hogy a 767-X tervezésekor felmerült egy kétemeletes változat is, amely azonban megbukott a Boeing belső, LRA (Looks About Right) dizájnengedélyeztetési procedúráján, és végleg elvetették.
Egészen a Boeing 777-es 1995-ös debütálásáig a Boeing 767-300-as volt a gyár második legnagyobb szélestörzsű repülőgéptípusa a 747-es után. Amikor a Boeing 777-es elkészültekor a légitársaságok igényt fogalmaztak meg annak kisebb változatára, a Boeing újra elővette a 767-X tanulmányát, és 1995 novemberében bejelentette az aktuális piaci igényeknek megfelelő átdolgozását.
Ez, a 767-400X jelű változat – a 300-ashoz képest – 12 százalékkal nagyobb kapacitással, valamint új fedélzeti technikával, továbbfejlesztett utaskabinnal, hosszabb törzzsel és szélesebb szárnyak ígéretével próbálta a megrendelők figyelmét felkelteni.
Az új variáns végül a Delta Air Lines érdeklődését keltette fel leginkább, amely az öregedő Lockheed L-1011 TriStarjait kívánta lecserélni. A program ekkora már a 767-400ER megnevezést kapta.
A Delta 1997 márciusában a típus első megrendelőjévé vált, a második érdeklődő, a Continental Airlines 1997 októberében adott le megrendelést a 767-300-ashoz képest 6,43 méterrel hosszabb törzsű -400ER-re, amelyet a McDonnell Douglas DC-10 típusú repülőgépei leváltása érdekében választott. A Boeing 767-400ER 1999. október 9-én teljesítette első repülését, és 2000. szeptember 14-én állt először szolgálatba a Continental Airlines flottájában.
2001-ben a Boeing előállt a még nagyobb hatótávolságú Boeing 767-400ERX tervével, amely mellett párhuzamosan futott egy alapjaiban új konstrukció, a Boeing Sonic Cruiser terve is. Azonban a válságos éveiket élő légitársaságok sem az újonnan felkínált 767-es típusváltozat, sem a hangsebesség határán közlekedő Sonic Cruiser iránt nem mutattak kellő érdeklődést ahhoz, hogy a Boeing továbbfejlessze a terveket, így mindkét projektet elvetették.
A Boeing 767-400ERX egyébként ugyanúgy 245 utast (három osztályos elrendezésben) vehetett volna fedélzetére, mint a 400ER változat, azonban 950 km-rel nagyobb, 11 390 km-es hatótávolsággal és 6,8 tonnával nagyobb, 211 tonnás felszállótömeggel rendelkezett volna, emellett mindössze 2940 méteres futópályára lett volna szüksége a felszálláshoz. A típusváltozatra megrendelő is akadt, a Kenya Airways három repülőgépre jelentette be igényét, 2004 májusára tervezett átadással, azonban a szélesebb körű megrendelői érdeklődés hiányában ezt a programot is leállították.
A Boeing 767-400ER első felszállása 1999. október 9-én (Fotó: Boeing)
2003-ban a Boeing egy alapjaiban új repülőgépet ajánlott a megrendelők figyelmébe a Boeing 767-es utódjaként: a kompozit anyagokból készült, költséghatékony 7E7 modellt. A később Boeing 787 Dreamliner nevet kapott új utasszállító nagy sikerre tett szert a megrendelések számát tekintve, azonban a Boeing továbbra sem állt le egyik legsikeresebb típusának, a 767-esnek gyártásával, már csak azért sem, mert a Dreamliner késése miatt sok esetben a 767-300ER-t tudja felajánlani ebben a típusosztályban. Komoly mérföldkő a 767-es történetében, hogy az All Nippon Airways 2011. február 2-án vette át az 1000. legyártott Boeing 767-es repülőgépet, egy -300ER változatot.
Boeing 767 érdekességek
• Az első szélestörzsű kereskedelmi típus, amelynek kétszer növelték a törzshosszát: a -300ER 6,4 méterrel hosszabb a -200ER-nél, a -400ER pedig szintén 6,4 méterrel hosszabb a 300-asnál.
• Szolgálatba állása óta a típus több mint 7,7 millió járatot teljesített, és utasok millióit szállította szerte a világban.
• A Boeing 757-esek és 767-esek tervezése párhuzamosan futott a hetvenes évek közepétől.
• Egy Boeing 767-400ER hajtóműve felszállóteljesítményen mindössze 7 másodperc alatt fel tudna fújni egy hőlégballont.
• Egy Boeing 767-400ER-nek utasonként 227 liter üzemanyagra van szüksége a New York – London út megtételéhez. Azonos mennyiségű üzemanyag egy személygépkocsiba töltve körülbelül e távolság felére lenne elegendő.
• A Boeing 767-es a transzatlanti légiközlekedés legkedveltebb típusa, gyakrabban teljesíti ezeket az útvonalakat, mint más géptípus.
• Egy Boeing 767-es több mint 3,1 millió darabból áll, amelyeket több mint 800 beszállítóval készíttet a Boeing.
• A Boeing 767-es képes akár 13 106 méteres utazómagasságon is repülni.
• A Boeing 767-300ER, valamint a Boeing 767-400ER 90 770 liter üzemanyagot tankolhat, mindössze 28 perc alatt. Ez a mennyiség elegendő lenne 1200 kisteherautó teletankolására is.
• Egy Boeing 767-200ER-ben 145 km-nyi, egy 767-300ER-ben 188 km-nyi, egy 767-400ER-ben 201 km-nyi elektromos kábel húzódik.
• A Northrop Grumman gyártotta B-2 Spirit amerikai lopakodó bombázó futóműve a Boeing 767-esének átdolgozott változata.
A Boeing 767-es típus nagyméretű, színes katalógusának címlapja
A Boeing 767-es elsőségei:
• Az első szélestörzsű utasszállító repülőgép, amely kétfős pilótakabinnal épült.
• Az első, amely a pilóták kiképzésének megkönnyítése érdekében egy másik típussal, a Boeing 757-essel azonos pilótafülkével készült.
• Az első, amelynél karbonszálas fékrendszert alakítottak ki.
• Az első típus, amely mind a 120, mind a 180 perces ETOPS normáknak megfelelt.
• Az első szélestörzsű repülőgéptípus, amely háromféle utasszállító változatban készült.
• Az első utasszállító repülőgéptípus, amelynél a teljesítménynövelő, hajlított szárny-technológiát alkalmazták.
Boeing 767-es típusváltozatok
Boeing 767-200
A Boeing 767-es típuscsalád első variánsa, amelyet a United Airlines állított elsőként forgalomba 1982-ben. Főként USA-beli légitársaságok használták belföldi, transzkontinentális útvonalaikon. A 767-200-as alapváltozatból összesen 128 darabot gyártott a Boeing, amelyből 90 darab még mindig szolgálatot teljesített 2010. júliusi adatok szerint. A típusváltozat legfőbb konkurensei az Airbus A300, valamint az A310-esek voltak. A Boeing 767-200-as gyártása 1994-ben befejeződött. Számos gépet azonban a megnövelt hatótávolságú (ER) változat technikai paramétereinek megfelelően utólagosan átalakítottak. 1998-ban kezdte el a Boeing a 200-asok cargogéppé való átalakításának programját, amely révén létrejött a 767-200SF (Special Freighter). 2005-ben az Israel Aerospace Industries nyert jogosultságot ennek a típusnak a teherszállító átalakítás végzéséhez.
Boeing 767-200ER
Az első megnövelt hatótávolságú Boeing 767-es 1984-ben állt forgalomba az izraeli El Al légitársaságnál. A kiegészítő üzemanyagtartályoknak, valamint a megnövelt felszállósúlynak köszönhetően a típus nagyobb, 12 195 km-es hatótávra lett képes, amely lehetővé tette például New York és Peking között közvetlen járat teljesítését. A 767-200ER változatot, amely két osztályos elrendezésben 214 utast szállíthat (bár a légitársaságok jellemzően ennél kevesebb főre rendeztették be), már nemcsak amerikai légitársaságok, hanem mások is alkalmazták flottájukban. Különösen keresetté vált azok körében, amelyek kisebb méretű, de nagy hatótávú szélestörzsű típusra vágytak. Ebből a változatból összesen 121 darabot gyártottak, és 2010. júliusi adatok szerint 66 van még forgalomban. A -200ER változat legfőbb konkurensei az Airbus gyártotta A300-600R, valamint az A310-300-asok voltak.
Boeing 767-300
A Boeing 767-300-as az első hosszított törzsű variáns, amely 1986-ban állt szolgálatba a Japan Airlines flottájában. Az 54,9 méter hosszú változatnak 6,43 méterrel hosszabb a törzse, mint a 200-asé. A többi paraméterét tekintve a 200-assal megegyező változatot később a Boeing – a légitársasági igényeknek eleget téve – nagyobb teljesítményű hajtóművekkel is kínálta, a Pratt & Whitney PW4000-es és a Rolls-Royce RB211-es elérhetővé tételével. A változat kevésbé volt sikeres, ugyanis hatótávolsága megegyezett a 767-200 alapváltozatéval, amely 7300 km. Fedélzetére kétosztályos (gyári adatok szerinti) elrendezésben 261 utast vehet.
Boeing 767-300ER
A hosszított törzsű 300-as megnövelt hatótávolságú változata először az American Airlines flottájában állt forgalomba 1988-ban. Hatótávolsága 11 070 km, amellyel lehetővé vált olyan útvonalak leszállás nélküli teljesítése, mint a Frankfurt – Los Angeles. A típust két hajtóművel, a Pratt & Whitney PW4000-esével, valamint a General Electric CF6-80C2-ésével kínálja a mai napig a Boeing. A kedvező technikai paramétereinek köszönhetően ez a legsikeresebb 767-es változat, 552 darabra szerzett megrendelést (2011. augusztusi adat).
A típus sikerességéhez nagymértékben hozzájárult megújulási képessége is. 2009 márciusában emelkedett magasba az első, hajlított szárnyvégekkel, azaz wingletekkel szerelt Boeing 767-300ER az American Airlines színeiben. A 3,4 méter magasra nyúló szerkezet mintegy 6,5 százalékos üzemanyag megtakarításhoz segíti a repülőgépet. Az utólagosan is felszerelhető wingleteknek köszönhetően számos légitársaság döntött e mellett. Európában elsőként az Austrian Airlines szereltetett fel ilyeneket OE-LAE lajstromú Boeing 767-300ER típusú repülőgépére.
Boeing 767-400ER
A Boeing 767-400ER kapacitását és méretét tekintve a -300ER és a 777-200-as közé pozícionálható. Első megrendelője a Delta Air Lines volt 1997. április 28-án, amikor 21 darab repülőgépre szóló igényét jelentette be a légitársaság. 1997. október 10-én a Continental Airlines 26 darabot rendelt a tovább nyújtott törzsű, a -300ER változathoz képest 6,4 méterrel hosszabb típusból. Az első repülőgép 1999. augusztus 26-án készült el és október 9-én szállt fel először. A Delta és a Continental 2000 augusztusában vehették át első példányaikat.
A 767-400ER típusváltozat nemcsak megnövelt teljesítményű és nagyobb befogadóképességű, hanem számos egyéb új technikai vívmányt is tartalmaz. Az átdolgozott pilótafülkében a Boeing 777-es és új generációs 737-es típusokhoz hasonló elrendezésben 6 darab folyadékkristályos kijelzőt helyeztek el, valamint a legújabb navigációs rendszereket építették be, az eredeti tervekben szem előtt tartott, típuscsaládon belüli könnyű és gyors hajózóátképzés megtartásával. Ugyancsak áttervezték a szárnyat, amely még nyilazottabb lett, ennek révén megnövelt felszállótömeg és gazdaságosabb üzemeltetés vált lehetővé. A 767-400ER hatótávolsága 10 415 km, amely lehetővé teszi a London és Tokió közötti közvetlen járat üzemeltetését, úgy, hogy két osztályos elrendezésben mintegy 296 főt vehet fedélzetére. A -400ER utaskabinját is a legmodernebb rendszerekkel és kialakítással látták el, amelyeket a 777-es típustól örökölt.
A Delta Air Lines és a Continental Airlines az egyedüli üzemeltetője, flottájukban jelenleg összesen 37 darab ilyen repülőgép teljesít szolgálatot. Legyártottak további egy példányt is, amely eleinte katonai célokat szolgált, de később eladták a bahreini kormány számára, amely VIP-szállítási célokra alakította át.
Boeing 767-300F
A Boeing 767-300ER teherszállító változata 1995 januárjában állt szolgálatba a United Parcel Service (UPS) légi teherszállító flottájában. A Boeing 1993 januárjában indította útjára a 767 Freighter programot, amikor is a UPS 60 példányra jelentette be igényét. Ez a Boeing addigi történetében a cargo-gépekre vonatkozó legnagyobb megrendelés volt. A UPS flottájában jelenleg 44 darab 767-300F teljesít szolgálatot, és további 13 érkezik 2012 folyamán. Ez a változat 52.7 tonna terhet tud rakterébe venni, amelyet 6025 km-es távolságra képes elszállítani. A típus további üzemeltetői egy-egy repülőgéppel az Asiana Airlines, valamint az All Nippon Airways (ANA), amely 2008-ban rendelte meg egyik utasszállító változatú B767-300-asának átalakítását teherszállító változatra. (A repülőgép JA604F lajstrommal teljesít szolgálatot).
Boeing 767 műszaki adatok
Boeing 767-es a Malév flottában
repülőgépének felszállása (Everett, 1993.)
A magyar nemzeti légitársaság 1991-ben döntött úgy, hogy leendő hosszú távú járatainak üzemeltetéséhez a Boeing 767-es típust választja. 1991. április 18-án, Budapesten írták alá azt a szerződést, amelyben a Malév két darab Boeing 767-200ER-t rendelt. A hajtóműválasztást illetően, bár eleinte a Pratt & Whitney látszott befutónak, a Malév műszaki szakembereinek javaslatára végül a nagyobb tolóerejű és elektronikus vezérlésű General Electric CF6-80C2 BF4 hajtóműre esett a választás, amelyből összesen 5 darabot rendelt a vállalat. Ezzel a változattal a Malév volt az első, amely megrendelte a Boeing 767-200ER típusvariánst, ezért a Boeing és a General Electric egy több mint 10 órás berepülést is végrehajtott az új konfigurációval. Rendkívül biztató eredmények születtek, ugyanis ezzel a hajtóművel a repülőgép 2,5 százalékkal kisebb üzemanyag fogyasztást produkált az amerikai légtérben végzett tesztrepülések során.
A Malév első, HA-LHA lajstromjelű Boeing 767-200ER (cn 27048/475) repülőgépe 1993. május 10-én érkezett Ferihegyre, ezt követően május 17-én érkezett meg a második (cn 27049/482), amely a HA-LHB lajstromjelet kapta. A repülőgépek akkor még 197 utas szállítására voltak berendezve, az üzleti osztály 2-2-2, míg a turista osztály 2-3-2 üléselrendezésű volt.
A HA-LHA lajstromjelű, 2004-ben Szent-Györgyi Albert nevére keresztelt Boeing 767-es 2007. december 23-án a brazil Varig légitársasághoz került, ahol PR-VAC lajstrommal teljesít szolgálatot. A HA-LHB-t 2007. november 23-án az Oman Air vette bérbe, ahonnan a légitársaság színeire átfestett gép 2008. május 11-én került vissza a Malévhez. Napjainkban Ferihegyen, az ACE előterén tárolják.
A Malév New Yorki járatának érkezése 2008. október 24-én (Fotó: Csemniczky Kristóf – Jetphotos.net)
Flottatörténeti érdekesség, hogy amíg a Malév az újonnan megrendelt két Boeing 767-200ER típusú repülőgépének elkészültét várta, a GPA lízincég felajánlott a Malévnek egy Boeing 767-300ER (cn 25864/426) változatú példányt, amely eredetileg a Canadian Airlines repülőgépe lett volna. A kanadai megrendelő visszalépését követően a China Southern Airlines jelentette be igényét rá, de a kínai légicég nem tudta azonnal átvenni, így a gépet tulajdonló lízingvállalat néhány hónapra felajánlotta a Malévnek a hosszított törzsű Boeing 767-est. A megállapodást követően a repülőgépet a gyárban a Malév Zsótér László-féle arculatterve szerint átfestették, és 1992. április 26-án HA-LHC lajstrommal közvetlenül Ferihegyre repülték. A repülőgép a képességeinek megfelelően – öt hónapos Malév-szolgálata alatt – hosszútávú charter-járatokat teljesített amerikai és japán célállomásokra, de számos rövidebb, európai desztinációra is repült, hogy az újonnan kiképzett személyzet minél többet gyakorolhassa a Malév leendő új típusának repülését.
A bérleti szerződés lejártával, 1992. október 29-én a gép a China Southern Airlines flottájába került, B-2562 lajtrommal. 1997. január 15-én a LAN Chile vette át, amelynél CC-CRH lajstrommal, 2009 óta wingletekkel ellátva teljesít szolgálatot a magyar repüléstörténet első Boeing 767-ese.
A Malév történetében volt egy másik HA-LHC lajstromú Boeing 767-300ER (cn 28884/738) is, amely 1999. február 25-től a KLM flottájában teljesített szolgálatot, és 2007. március 28-án érkezett meg Amszterdamból Ferihegyre. Első menetrend szerinti járatát 2007. április 14-én teljesítette a 229 utas befogadására képes repülőgép. A Malév hosszú távú járatainak megszüntetése következtében 2008 novemberében letárolták a ferihegyi repülőtéren. Az első jelentkező a jó állapotban lévő repülőgépre az orosz S7 Airlines volt, amelynek színeire át is festették a repülőgépet. Az orosz légitársaság azonban pénzügyi nehézségek okán nem tudta átvenni, így 2009. július 24-e óta az Air Seychelles flottájában teljesít szolgálatot.
A Malév HA-LHC lajstromú (cn 28884/738) Boeing 767-300ER típusú repülőgépe 2008. szeptember 21-én, az utolsó torontói járat teljesítésének napján (Fotó: Csemniczky Kristóf – Jetphotos.net)
A flottatörténetben volt még egy Boeing 767-300ER típus, amely a HA-LHD lajstromot viselte 2000. augusztus 8-a és 2002. január 16-a között. A 24484/260 gyári számú repülőgép korábban a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT flottájában teljesített szolgálatot SP-LPB lajstromozással. A géppel sok műszaki probléma volt, így a Malév visszaadta a lengyel légitársaságnak. 2003-ban a kaliforniai Mojave sivatagban tárolták, majd 2004 májusától a Kenya Airwaysnél teljesített szolgálatot 5Y-KQR lajstrommal.
Boeing 767-esek napjainkban
A Boeing 767-est számos légitársaság használja flottájában, de a legnagyobb üzemeltetője az amerikai Delta Air Lines, amely ráadásul története folyamán minden létező utasszállító változatú Boeing 767-es típust alkalmazott már járatainak üzemeltetéséhez. A legfőbb üzemeltetők közé tartozik rajta kívül az American Airlines és az All Nippon Airways (ANA). 2011. júliusi adat szerint összesen 837 darab Boeing 767-es áll szolgálatban a világ különböző légitársaságainál.
A Delta Air Lines wingletekkel szerelt, N1609 lajstromú Boeing 767-300ER típusú repülőgépe felszállás közben
(Fotó: Csemniczky Kristóf – Airliners.net)
Boeing 767-esek Ferihegyen
A Boeing 767-es a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren napjainkban a leggyakoribb szélestörzsű típusnak tekinthető, miután több cargo- és utasszállító légitársaság is használja budapesti járatainak üzemeltetéséhez. Hosszú ideig teljesítette menetrend szerinti londoni járatait Boeing 767-essel a British Airways és a Hainan Airlines is, amely 2004. augusztus 2-án érkezett meg Ferihegyre B-2561 lajstromú Boeing 767-300ER típusú repülőgépével. A kínai légitársaságnak azóta megújult, 2010 tavaszán a 767-es típusaira is felkerülő festésmintája elsők között volt látható Budapesten. A leggyakoribb vendégek a ferihegyi betonon a Delta Air Lines és az American Airlines New York-i járatait teljesítő B767-300ER repülőgépei. A Delta Air Lines – kisebb-nagyobb megszakításokkal, de 1990. november 3-a óta jár Budapestre. A 2006. május 9-i újranyitott járatot követően azonban már csak és kizárólag Boeing 767-300ER típusú repülőgépeivel teljesíti New York és Budapest közötti járatait a légitársaság.
Az American Airlines első budapesti járatának érkezése (Fotó: Csemniczky Kristóf – Airliners.net)
2011. április 6-a óta pedig az American Airlines Boeing 767-300ER repülőgépei is mindennapos vendégek a Liszt Ferenc Repülőtéren. A cargo-változatokat illetően a United Parcel Service (UPS) B767-300ERF típusai a rendszeres vendégek.
Az 1992 óta működő Aeroplex Kft-nek köszönhetően számos egyéb légitársaság Boeing 767-es típusa megfordult már Ferihegyen, ahol a vállalat hangárjában karbantartási munkálatokat végeznek ezen a szélestörzsű típuson.
A Boeing 767-es jövője
A Boeing 767-es első felszállásának 30. évfordulója magával hordoz egy különleges párhuzamot is, mivel 2011. szeptember 26-án adják át annak a repülőgéptípusnak az első példányát, amely éppen a Boeing 767-es legfőbb utódaként jött létre. A Boeing 787 Dreamliner első üzembeállítója, az All Nippon Airways (ANA) ugyanazon napon veszi át az első Boeing 787-est, amikor 30 évvel ezelőtt a Boeing 767-es program, a berepülések megkezdésével „szárnyra kelt”. Bár a Boeing 767-es típus még sokáig fogja szelni az eget, a Boeing 787-es szolgálatba állásával új korszak veszi kezdetét a Boeing közepes méretű szélestörzsű repülőgépeinek történetében.
Készítette: Csemniczky Kristóf
AIRportal.hu
Felhasznált irodalmak:
Zsille Péter: Két hajtóművel az óceánok felett In: Aeromagazin, 2000/2. február
Varga Zoltán: Malév: Boeing 767-es történelem In: Aeromagazin, 2007/5. május
Légiközlekedés – A Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság Lapja, 1993-1994.
http://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_767
http://www.boeing.com/
http://www.airfleets.net/home/
Boeing 767-300ER (1600x1280p)
