A pilóta nélküli légijárművek (UAS) szabályozásának jelenlegi állása, valamint a környező országok kutatási, fejlesztési, alkalmazási gyakorlata áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság által idén második alkalommal, a Stefánia Palotában megrendezett V4 UAS Nemzetközi Konferencia fókuszában – közölte lapunkkal a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH).
A konferencia az együttműködésről, a tapasztalatok kicseréléséről szól. A Magyar Honvédség a 2013-as dunai nagyárvíz alkalmával, valamint az afganisztáni missziókban számtalan sikeres feladatot teljesített drónokkal – mondta el köszöntőjében Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Hozzátette: az elvégzendő munka hatalmas, a tétje óriási. Meg kell találnunk a terület alkalmazási helyeit a fegyveres erőkön belül. Emellett ki kell építenünk a megfelelő törvényi szabályozást, ami egyfelől garantálja az emberek biztonságát minden tekintetben, ugyanakkor elősegíti a pilóta nélküli légijárművek további fejlődését. – Folytatnunk kell a fejlesztéseket: számtalan terület igényli a drónok üzembe állítását. Amikor úgy másfél emberöltővel ezelőtt egy lelkes számítástechnikus elmagyarázta a számítógép jelentőségét, azt mondta: ez az első olyan eszköz, ami az élet minden területén megoldásokat kínál, s minden kérdés megválaszolását leegyszerűsíti és felgyorsítja. Valami hasonlót jelenthet az UAS-k alkalmazása is – emelte ki a miniszter.
Győri Gyula, a rendezvény házigazdája, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke hangsúlyozta: a pilóta nélküli légijárművek megjelenése komoly kihívást jelent a felhasználók és a jogalkotók számára egyaránt. Hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint jogalkotó felügyeletével az NKH Légügyi Hivatalában megalakított munkacsoport végzi egy szakmai anyag kidolgozását, amely a pilóta nélküli légijármű rendszerek polgári alkalmazásának követelményeit tartalmazó jogszabály szakmai alapja lesz.
A jogalkotó a követelményeivel az UAS-ek használatát nem tiltani akarja, hanem a biztonságos és jogszerű felhasználásra alkalmassá tenni műszaki és emberi tekintetben egyaránt. A jogalkotó célja egy olyan jogszabály kidolgozása, amely működőképes és a gyakorlatban is alkalmazható. Kiemelte továbbá, hogy a drónok alkalmazása a repülésbiztonsági kérdések mellett közlekedésbiztonsági, nemzetbiztonsági, adatvédelmi, személyiségi jogokat is érint, tehát a szabályozás kidolgozásakor figyelembe kell venni az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szervezetek álláspontját is. Valamint a professzionális használathoz elengedhetetlenül szükséges a légijármű kezelő személyzet számára történő megfelelő színvonalú képzés biztosítása.
Móró Lajos, a HM EI Zrt. vezérigazgatója a hazai drónépítés jövőjéről szólva kijelentette: az ágazat hatalmas növekedés előtt áll. Az intézet 2007 óta épít drónokat és célrepülőgépeket, az általuk felhalmozott tudást olyan pilóta nélküli gépek építésére fordítják, amelyekre a legnagyobb igény mutatkozik a piacon. Nemcsak a honvédség igényeire, hanem a civil felhasználásra is koncentrálnak. Az intézetben a kutatás, fejlesztés, gyártás, szolgáltatás és oktatás teljes személyi és tárgyi feltételei adottak. Céljuk, hogy csak olyan gépeket építsenek, amelyek a jogszabályoknak megfelelnek. Ezzel együtt leszögezte: „A technikai fejlődés gyorsabb, mint a jogalkotás.” A jogszabályi rendezettség mielőbbi megalkotása a cél – mondta.
Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója elmondta: „Versenyt futunk az idővel, mióta a drónok megjelentek a légtérben.” Ma a világban 1700 különböző típusú drónt tartanak nyilván, így a szabályozásnak is rugalmasnak kell lennie, hogy követni tudja a felhasználói igényeket. A HC jelenleg is folytat kutatásokat, amelyek arra a kérdésre keresik a választ, hogy a drónokat milyen feltételekkel lehet beengedni a magyar légtérbe. A magaslégtér használatához szabályozni kell többek között a rádióforgalmazást, garantálni kell a visszatérést, és kényszerhelyzetekre is fel kell készíteni a drónokat – szögezte le.
Míg a hagyományos repülőiparban a kutatás-fejlesztési költségek nem érik el az éves bevétel 10%-át sem, addig a pilóta nélküli légijárművek esetében ez az arány meghaladja a 1/3-ot, tehát a hatóságoknak, iparnak a kutatói közösséggel is szervesen együtt kell működnie a fejlődés hatékony előremozdítása érdekében – mondta el Dr. Vanek Bálint. Az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa szerint a hazai eszközök azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha a törvényi szabályozás – összhangban az európai irányelvekkel – hamar megszületik, és a kutatási irányok valós kihívásokra adnak megoldásokat.
