1969 március 2-án teljesítette első repülését a Concorde, a gép amely a szuperszonikus polgári repülés ikonjává vált a légiközlekedés eddigi történelmében.

Forrás: British Airways

1969 március 2-án a franciaországi Toulouse repülőteréről hajtotta végre első felszállását a francia-brit összefogással létrehozott szuperszonikus utasszállító prototípusa, a 001-es gyártási számú Concorde, elindítva a szuperszonikus utasszállítás korszakát.

Az első repülés mindössze huszonkét percig tartott és a pilótáknak a repülési tervben szigorúan előírták, hogy nem léphetik át a 10.000 láb (3000 méter) magasságot, és nem repülhetnek gyorsabban 300 mérföld / óránál.

Ezzel a repüléssel megkezdődött a később ikonná vált utasszállító több mint hét éven át tartó berepülési programja. A következő mérföldkő 1969 október 1-jén érkezett el, amikor a géppel először lépték át a hangsebességet néhány nappal azután, hogy az szovjet gyártású vetélytárs, a Tu-144 is megtette ugyanezt.

A Concorde számos terén újítást hozott, technológiai csúcsteljesítményének számított a 70-es években – erről korábbi, a típus forgalomba állásának 40 éves évfordulója alkalmából készült cikkünkben írtunk bővebben.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A berepülést végül 1976-ban zárták le, ekkor állhatott szolgálatba az első Concorde a British Airways színeiben, majd később az Air France-nál. Emellett az egyik brit példányt a Singapore Airlines is bérelte rövid ideig, erre az időre a gép egyik oldalán a BA, másik oldalán a szingapúri cég festését viselte.

Az egyik brit tulajdonú gép bal oldalán a Singapore Airlines festésével. (Forrás: British Airways)

Bár eredetileg tizenhat légitársaság hetvennégy darab szuperszonikus gépre adott le rendelést, végül csak a francia és brit üzemeltetők vettek át belőle tizennégyet, ugyanakkor a gépből így is több állt szolgálatba mint szovjet vetélytársából.

A Concorde-ok nagyrészt Párizsból és Londonból repültek New York JFK repülőterére és vissza, a hatóságok csak az óceánok felett engedélyezték számukra a hangsebesség átlépését.

Az államközi összefogással, részben az akkori kormányok pénzéből készült gép számos rekordot állított fel, ezek közül talán a legjelentősebb a New York – London út 2 óra 56 perc alatt történt lerepülése volt 1983 január 1-jén. Ezt a rekordot máig nem döntötte meg egyetlen repülőgép sem.

A Concorde közel huszonnégy éven át szállította az utasokat megbízhatóan a francia és brit fővárosokból New Yorkba, egyetlen baleset nélkül. 2000 július 25-én következett be a típus hírnevére mindörökre sötét árnyékot vető katasztrófa, az Air France AF4590 számú járatát teljesítő F-BTSC lajstromjelű gép a párizsi Charles de Gaulle reptérről végrehajtott felszállás közben kigyulladt, majd a gép egy szállodára zuhant.

A katasztrófa a gépen tartózkodó száz utas, a kilenc fős személyzet, és a szállodában tartózkodó négy további ember életét követelte.

Az eset után a Concorde-okat földre parancsolták, de a vizsgálatok lezárása és néhány módosítás végrehajtása után újra kereskedelmi forgalomba álltak. Az utasok bizalma azonban megingott a típusban, egyre kevesebben váltottak jegyet a szuperszonikus utakra, ezért és a csúcsra törő olajárak miatt a gépek üzemeltetése veszteségessé vált.

A szuperszonikus utazás korszaka végül 2003-ban zárult le, amikor a British Airways utoljára repültette a típust a London – New York – London útvonalon.

Napjainkban több cég is dolgozik azon, hogy utódot teremtsen az ikonikus gépnek, azonban mindegyik projekt nehezen halad, és az elképzelések több sebből is véreznek.

A Concorde story