Tovább fokozódik a verseny az elektromos meghajtású légi taxik piacán. Bár alig indultak el az első tesztek, a nagyobb cégek sorra kapcsolódnak be a fejlesztésbe, és helyeznek kilátásba megrendeléseket többszáz példányos nagyságrendben.
A verseny egyik fő terepe minden jel szerint az erős belföldi légiközlekedési piaccal bíró Brazília lesz. Az Azul múltkori bejelentése után az ország egy másik légitársasága, a Gol is közölte, hogy partnereivel függőlegesen fel- és leszállni képes, elektromos légijárművekből (eVTOL) flottát hoz létre az országban.
A megrendelést 250 darab VA-X4 típusú járműre már le is adta az Avolon lízingcégnek a diszkont légitársaság, közösen Brazília legnagyobb közlekedési vállalatával, a Grupo Comportéval.
Brazíliában ezzel legalább két nagy eVTOL-üzemeltető már biztosan lesz, ugyanis az Azul a Liliummal közösen akár 220 darab Lilium Jetet hoz az országba, és épít ki új típusú közlekedési hálózatot.
A Vertical Aerospace VA-X4 gépeiből a gyártó tervei szerint az első példányok már 2024-ben forgalomba állhatnak. A típus hatótávolságát 160 kilométerre, utazósebességét 320 kilométer per órára tervezik, mindezt négy utassal és egy pilótával a fedélzeten.
A legnagyobb helikopter-bérbeadó is beszáll
A Bristow Group a világ egyik legnagyobb, amerikai székhelyű helikoptereket üzemeltető és bérbe adó csoportja az Embraer által is támogatott Eve Urban Air Mobility-vel jelentett be együttműködést. A cél városi légijárművek (UAM) üzemeltetési modelljének kifejlesztése az Eve eVTOL-gépéhez, közös tapasztalatokra alapozva – közölte a két cég.
Emellett a Bristow szándéknyilatkozatot írt alá 100 gép vásárlására a Eve-től, 2026-tól kezdődő átadásokkal.
Az üzemeltetési koncepció kidolgozásakor kulcsszerepet kap a minél jobb kihasználtság, az olcsó üzemeltethetőség, és az Eve azon célja, hogy komplex csomagokat dobhasson piacra különböző régiókra és feladattípusokra optimalizálva.
Ehhez olyan, egyelőre nagynak mutatkozó problémákon kell túllendülni, mint a megfelelő leszállóhelyek – vertiport – megtervezése és kialakítása, a légiforgalmi irányítási rendszerekbe való integrálás, és a kedvező szabályozási környezet megalkotása. Ennek része, hogy a hatóságoknak világszerte utasszállításra alkalmasnak kellene ítélniük a hagyományos légijárművektől gyökeresen eltérő eVTOL-gépeket, emellett cél az is, hogy az autonóm repülést is lehetővé tevő jogi környezetet teremtsenek.