Venezuela légiközlekedése romokban hever, pedig nem is olyan régen még nagyon jó légi összeköttetése volt az Egyesült Államokkal és Európával is. A gazdasági válság miatt azonban mára szinte alig maradt valaki, aki járatokat üzemeltetne a fővárosba, Caracasba.
Az 1970-es években, a csúcson az Air France Concorde-dal közlekedett Caracasba, az Atlanti-óceánt átrepülve 6 óra alatt Párizsba lehetett jutni. Ebben az időszakban az olaj fűtötte Venezuela gazdaságát, a leggazdagabb állam volt Dél-Amerikában, és Caracas Maiquetía Nemzetközi Repülőterén keresztül szinte az egész világot el lehetett érni. Boeing 747-esek jártak Dublinba, Londonba, Zürichbe, Amszterdamba és az American, a United, a Pan Am és a Braniff járatainak köszönhetően jó kapcsolatai voltak Miami, New York, Dallas, Houston és Atlanta felé, amelyek már akkor is az Egyesült Államok legnagyobb légiközlekedési csomópontjai voltak.
Az azóta Simón Bolívarra átkeresztelt repülőtér a City.AM beszámolója szerint ma ennek szöges ellentéte. 2014-ben elkezdődött a gazdasági válság, azóta 15 légitársaság szüntette meg járatait Caracasba. Először az Air Canada lépett, aztán az Alitalia, majd a Delta, a United, a Lufthansa, az Aeromexico, a GOL, a LATAM és az Aerolinas Argentinas is kivonult az országból, amely így majdnem elszigetelődött. A terminálon sokszor áramszünet van, az ivóvízellátás akadozik, folyamatosak a bűncselekmények. Emiatt a légitársaságok már a repülőtéren sem merik állomásoztatni a személyzetet, attól tartva, hogy rablótámadások érik őket. A városban sem jobb a helyzet.
Jelenleg csak az American Airlines repül az Egyesült Államokba, naponta közlekednek a cég gépei Miamiból Caracasba és Maracaibóba, míg két évvel ezelőtt még heti 40 járat volt Miami és a főváros között.A gondok akkor kezdődtek, amikor a teljhatalomra törekvő Hugo Chavez korábbi vezető meghalt, és helyét a diktatúrát kiépítő Nicolas Maduro vette át. Az osztogatás politikáját folytató vezető miatt Venezuela gazdasága összeomlott, a hiperinfláció mértéke 25 ezer százalékos, így a bolivar elvesztette értékét, több import termékhez pedig nem lehet hozzájutni az országban.
Mindezt úgy, hogy Venezuela a világ legnagyobb olajvagyonán ül, de a beruházások elmaradása, és a nem hatékony kitermelés miatt nem képes jólétté változtatni gazdagságát.
A légitársaságok számára ez rendkívül nehéz helyzetet teremtett, bolivar helyett dollárban értékesítik a jegyeket, ha még úgy döntöttek, az országban maradnak. De korábban még a nemzeti valutát használták, amely most is az ország bankjában van, ezért a légitársaságnak az IATA legutóbbi elemzése szerint átszámolva mintegy 4 milliárd dollárjuk várakozik a venezuelai központi bank számláján.
A személyzet elhelyezése is nehézkes a biztonsági helyzet miatt, kereslet pedig a helyi lakosság részéről nem igen van a járatokra: az emberek 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a maradék 10 százalék pedig csak feketén szerzett valutával, vagy külföldi bankszámlán keresztül tud fizetni.
De aki ki is menne a repülőtérre, gyakran helyi milíciákkal találja szembe magát, a földi személyzet pedig sokszor csak külföldi valutáért, ékszerért, vagy laptopokért, okostelefonokért cserébe végzik el a beszállítást. Az érkező pedig fegyveres rablótámadásnak vannak kitéve.
Since 2014, 15 airlines have ceased operations to and from #Caracas. This is what isolation looks like. #CCS #Venezuela #Maiquetía pic.twitter.com/6t5rRnaNf0
— Martín Echenique (@martinechenique) June 12, 2018
Nem segíti az üzemelést az sem, hogy a valutakorlátozás miatt nem csak napi fogyasztási cikkeket, de repülőgépek karbantartásához szükséges alkatrészeket sem lehet beszerezni.
Mindez a turizmuson is meglátszik: 2012-ben még egymillió, tavaly már csak 680 ezer külföldi érkezett az országba, a turizmusból származó bevétel 50 százalékkal csökkent.
Ebben a helyzetbe Peter Cerdá, amerikai IATA-alelnök szerint újabb légitársaságok fogják beszüntetni járataikat. A spanyol EFE hírügynökségnek azt mondta, Venezuela teljesen elszeparálódik a világtól, és a légiközlekedés hiánya az ország egyik legkisebb gondja.
