Idén februárban a repülőterek nemzetközi szervezete (ACI) által közzétett tanulmány szerint a repülőterek közvetlen gazdasági haszna mellett a „repülős szomszéd” által hozott áttételes előnyök az adóként befizetett pénzek akár hatszorosát is hozzáadhatnák a környék gazdasági teljesítményéhez. Az Economist nevű, elismert nemzetközi üzleti magazin is foglalkozik a repülőterek fejlesztési hatásainak kérdésével, melyben számos érdekes részletet ismerhetünk meg a repülőterek gazdaságélénkítő hatásáról.

A Budapestre is rendszeres cargo-járatokat teljesítő Cargolux 2014. november 24-én ünnepelte, hogy nem több, mint 5 hónap után a cég elérte a bűvös 10.000 tonna elszállított árut a Luxemburg és Zhengzhou cargo-elosztóközpontok közti útvonalán. (Fotó: Cargolux) | © AIRportal.hu

A Budapestre is rendszeres cargo-járatokat teljesítő Cargolux 2014. november 24-én ünnepelte, hogy nem több, mint 5 hónap után a cég elérte a bűvös 10.000 tonna elszállított árut a Luxemburg és Zhengzhou cargo-elosztóközpontok közti útvonalán. (Fotó: Cargolux)

Létezik Kínában, a tengerparttól távol egy sokak számára alig ismert város, Zhengzhou (Csengcsou).

Ha azok a londoni politikusok, akik évek óta vitatkoznak a Heathrow repülőtér harmadik futópályájának építéséről, egyszer elutaznának ebbe a városba, igencsak meglepődnének az ott látottakon.

Itt ugyanis 20.000 munkás dolgozik éjjel-nappal azon, hogy a város repülőtere egy új terminállal és egy új futópályával bővülhessen.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Alig három évvel az első kapavágást követően, idén decemberben már a próbaüzem is elkezdődhet. Az itteniek szerint 2030-ra a két terminál és az öt futópálya évente 70 millió utast kezelhet, ami épp megegyezik a Heathrow forgalmával, azonban a tervezett 5 millió tonna légiáru kezelés az angliai mennyiségnek több, mint a háromszorosa.

A Zhengzhou reptér ambíciói azonban annál sokkal előremutatóbbak, mint amit a számok sejtetnek. Ők egy „aerotropolisz” középpontjában akarnak lenni, ami azt jelenti, hogy egy repülőtér a város közepén áll. Egy Manhattan-nél hétszer nagyobb területű város közepén, ahol a repülőtér nem a peremkerületek zajos betolakodója, hanem épp ellenkezőleg, annak szívébe épül be.

Az új városközpont környezetében logisztikai létesítmények, kutató-fejlesztő központok, vásárközpontok és gyárak fogják összekötni Közép-Kínát a világgazdaság összes többi szereplőjével. 2025-re annyi ember fog lakni a repülőtér környezetében épülő új lakásokban, mint Zhengzhou mai lakosságának fele, közel 2,6 millió fő. Heathrow bővítése igencsak akadozva halad a londoniak aggályai miatt, ám a kínai várostervezők nem foglalkoznak a zúgolódókkal: a nagy fejlesztési projektekhez nagyon ritkán kötődnek társadalmi egyeztetések.

Aerotropolisz a jövő?

A repülőtér-központú város azonban nem egy kínai ötlet. Az Észak-Karolinai Egyetemről John Kasarda 2011-ben, az „Aerotropolis: ahogyan a jövőben élni fogunk” című könyvében kezdte el ezt az elképzelést népszerűsíteni. Egyébként épp ő az egyik tanácsadója a Zhengzhou Repülőtéri Gazdasági Zónának (ZRGZ – angolul ZAEZ), ahogyan ezt az aerotropoliszt hívják. Az egyetemi tanár szójátéka Kínában valósággá vált. Ahogyan ő mondja, a kínaiak a repülőtereket „versenyelőnynek” tekintik, nem pedig zavaró szomszédnak és környezetvédelmi veszélynek.

Így néz ki egy szó szerint "zöldmezős" reptérváros. | © AIRportal.hu

Így néz ki egy szó szerint “zöldmezős” reptérváros.


Emellett jónéhány város egy másik, Amerikában alkotott kifejezéssel, az „öko-város” angol megfelelőjével illeti magát, ugyanis az új városközpontok épületei országszerte zöldmezős beruházásként valósulnak meg. Ezek a rizsföldek közepére felhúzott, újonnan épült városok valós vásárlói igény nélkül valósultak meg és mára szellemvárosokká váltak. Egy meglévő, üres város a településtervezőknek az ötletek bőséges tárházát adja, így például lehet építeni a közelükbe egy repülőteret, hátha attól majd életet lehet beléjük lehelni.

A reptérépítések gombamód szaporodnak az országban. A kormány szándéka az volt, hogy 82 új repülőtér épüljön 2011-15 között, amiből végül 100 valósult meg. Az érintett állami vezetők elkezdték használni a „repülőtér-gazdaság” kifejezést, ami alatt a reptér által generált helyi gazdaságélénkítést értették. Jóllehet ezeket az építkezéseket csak néhány esetben hívták valóban „aerotropolisz” beruházásnak.

Az egyik kivétel a Peking déli részén, Nangezhuang faluban épülő repülőtér, ahol jelenleg a cirokültetvények szélén még csak néhány munkagépet és pár bárányát legeltető pásztort lehet látni. Viszont 2019-re a térség 13 milliárd dollárból a világ legnagyobb repülőterét fogja megépíteni és ugyanennyit költenek majd a környék gazdasági fejlesztésére is.

Wang Tao, a Carnegie-Tsinghua kutatóintézet szakértője véleménye szerint a reptér-építési láz messze túlmutat a valós igényeken. Ő úgy gondolja, hogy azon városoknak, amelyek a nagy repülőtéri építkezéseket támogatják, valójában nincs is szükségük ezekre, hiszen az ország bővülő gyorsvasút-hálózata elegendő kapacitást fog nyújtani a közlekedni vágyóknak. A véleménye szerint a helyi döntéshozók gyakran a gyors gazdasági sikerek és politikai előnyök miatt támogatják a gigantikus repülőtér fejlesztéseket, nem foglalkozva a hitelek jövőbeli törlesztéseivel. Ezért lehet az, hogy sok újonnan épült repülőteret csak veszteséggel lehet üzemeltetni.

Egy repülőtér-fejlesztés jövedelmezőségét annak gazdaságélénkítő hatásával együtt érdemes értékelni

Ennek ellenére az amerikai egyetemi szakértő, Kasarda mégis védi a Zhengzhou projekt létjogosultságát. Szerinte félrevezető egy repülőtér-fejlesztés jövedelmezőségét csupán annak megtérülése alapján értékelni. Szerinte ugyanis a gazdaságélénkítő szerepet szintén figyelembe kell venni ezekben az esetekben. „Zhang Yanming, a ZRGZ kommunista párti vezetője szerint épp ők azok, akik az aerotropolisz elméletét a gyakorlatba ültetik át.

Zhengzhouban már hagyománya van a kereskedelmi és szállítás tevékenységeknek, mivel kiváló csatlakozási lehetőségei vannak a legtöbb kínai nagyvároshoz. A ZRGZ biztosítja az áruk és nyersanyagok vámmentes behozatalát és kivitelét egyaránt. Ez az intézkedés a helyi vezető elmondása alapján több tucat mobiltelefon-gyártót vonzott a térségbe, többek között az Apple iPhone-okat gyártó taiwani Faxconn-t is. Csak ez a gyár 200.000 embert foglalkoztat minden nap, de csúcsidőben ez a szám 300.000-re is emelkedhet.

Az ilyen apró, de magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártói a repülőtér közelségéből is profitálhatnak. A Peking közelében épült aerotropoliszban is vannak hasonló rejtett értékek, főleg, ha a központi kormányzat is támogatja. Az amerikai Kasarda szerint ez az elképzelés nem működhet mindenhol, például a kínai kisvárosokban sem. Ennek ellenére lelkesíti, hogy a legtöbb erre alkalmas város igenis megpróbálja megvalósítani azt a koncepciót, hogy egy repülőtér utas-termináljai mellett egy egész várost építsenek a futópályák köré. Az pedig majd kiderül, hogy a lakosokat mennyire lelkesítik a felettük szálló repülőgépek.

A világ számos pontján felismerték a repülőterek gazdaságélénkítő hatásainak stratégiai szerepét. Magyarországon egyelőre sokan csak zajforrásként, vagy egyszerű logisztikai központként tekintenek a repülőterekre.

Azonban mind a nyugati és keleti példák is rámutatnak arra, hogy ha nem is kínai léptékkel és szemlélettel kell megközelíteni a témát, Európában és azon belül Magyarországon is komplex módon érdemes gondolkodni és megéri kihasználni a repülőterek fejlesztésében rejlő gazdasági lehetőségeket.

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!