Bár a turisták és családlátogatók körében továbbra is nagy az igény a repülés iránt, az Air France-KLM csoport a korlátozások miatt alig tudja használni gépeit a vezérigazgató szerint. Beszélt arról is, hogy rendkívül nehéz lesz visszafizetni az állami támogatást, és kiállt az egészségügyi útlevelek bevezetése mellett.
Interjút adott a francia L’Equip-nek az Air France-KLM csoport vezetője, Benjamin Smith szerint a csoport 530 gépes flottájából alig 15-20 százalék van csak letárolva, ezt a magas költségekkel magyarázta. Az Air France naponta így is közel 10 millió eurót, a KLM kicsit kevesebbet veszít.
Az aktív gépeket igyekeznek használni, bár ez is nagyon nehézkes, az alacsony járatszám miatt egy-egy gép kétnaponta repül csak pár órát, miközben a pandémia előtt naponta 17-18 órát üzemeltek.
Benjamin Smith szerint helyes, de nehéz döntés volt az Airbus A380-asok kivonása, mivel soha nem tudták gazdaságosan üzemeltetni a típust. A szerkesztőség megjegyzése szerint az Air France évente 60 millió eurós veszteséget generált minden egyes óriásgéppel, amelyből 10 volt a flottában.
A cégvezető beszélt a francia és holland államtól kapott anyagi támogatásról is, hitelek és hitelgaranciák formájában összesen 10 milliárd euróhoz jutott a csoport. Az országok viszont a Lufthansával ellentétben részesedést nem kaptak a cégben, és ez a további dotálást is meg fogja nehezíteni.
Mivel az eddigi állami támogatás jóval meghaladta az Air France-KLM járvány előtti hitelállományának mértékét, Benjamin Smith szerint még középtávon is rendkívül nehéz lesz a kölcsön kapott pénzt visszafizetni.
Smith szerint a francia kormány világossá tette, hogy nem kívánja újra államosítani az Air France-ot, a most 14 százalékos részesedést pedig nem akarják 30 százaléknál feljebb vinni.
Egy újabb, több milliárd euró értékű feltőkésítés azonban elkerülhetetlennek látszik, de a kormányok már olyan feltételeket is szabhatnak, amely nem tetszik az Air France-nak.
Az újabb támogatásért cserébe ugyanis már résidők visszaadását is kérhetik, ami a vezérigazgató szerint azért nem volna méltányos, mert a párizsi repülőtereken az Air France a résidők kevesebb mint felét birtokolja, az Orly pedig túlzsúfolt. Ha a nyári csúcsszezonban vissza kellene adniuk a résidőket, azt a fapadosok szereznék meg, ez pedig piacvesztéssel járna.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy helyes volt a Lufthansa esetében a résidők elvétele, mert a német cégnek 10-15 százalékkal nagyobb forgalma van a bázisrepülőterein, mint az Air France-nak a sajátjain.
További támogatási feltételként szabták a kormányok még tavaly tavasszal a környezeti lábnyom csökkentését, az Air France ezért szüntetett meg több belföldi járatot, és számolja fel a Hop! regionális légitársaságot. Helyét orly-i központtal a Transavia veszi át.
A harmadik feltétel a költségcsökkentés volt, amelyben ugyan már a pandémia előtt is voltak eredményei a cégnek, további lépéseket kell tenni. A cél, hogy a Lufthansához és a British Airways-hez hasonló költségszinttel működjön a társaság.
Ennek részeként újabb leépítésre is szükség lesz, a vállalat eddig 8500 alkalmazott elbocsátásával számolt Franciaországban, Hollandiában pedig a KLM 5 ezer ember elbocsátását jelentette be korábban.
Benjamin Smith a pandémia utáni időkkel kapcsolatban azt mondta, bármilyen rendelkezést támogat, amely segít az emberek bizalmát visszaállítani a légiközlekedés iránt. Így azt is támogatja, hogy egészségügyi útlevelet vezessenek be, ezek kezelésében a cégnek az afrikai járatok miatt egyébként is van már gyakorlata.
