Egy különleges kisfilmmel ünnepli a Budapest Airport, hogy idén egy rangos díjat tudhat magáénak: a SkyTrax idén Kelet-Európa legjobb repülőtere díjjal jutalmazta a reptér munkáját.


Forrás: Budapest Airport YouTube Csatorna

Rendezte, vezető animátor: Papp Károly Kása
Fényképezte: Nagy Zsolt
Time lapse: Kolozsváry Bálint
Vágó: Polecsák Lajos
Ügynökség: Avalanche Kreatív Ügynökség
Zene: Nagy Krisztián Tódor

A Budapest Airport új animációs kisfilmje: „A kaland velünk kezdődik”

A film az innovációs és formabontó megoldásairól ismert Avalanche Kreatív Ügynökség ötlete, egy rövid animációs alkotás, amely Buddy kalandjait mutatja be a reptéren. Az Oscar díjas Papp Károly Kása által animált pici báb hitelesen mutatja be azt a kellemes izgalmat, amit már sokan átélhettünk felszállás előtt, ugyanakkor bepillantást enged a repülőtér titokzatos életébe is.

A film sokáig készült. A stáb közel két hetet forgatott a helyszínen, majd újabb egy hetet töltött műteremben, ami részben a rendkívüli alaposságot igénylő stop-motion technikának, részben az egymással keveredő filmes eljárásoknak (2D animáció, élőkép, timelapse, stop-motion) köszönhető. A stáb tagjai számos olyan technikát, és filmes megoldást vethettek be, amit más körülmények között nem igazán. Gondoljunk csak a 37 méter magas daruról forgatott timelapse-re, vagy a távirányítós autóra felszerelt intelligens kiskamerára (GoPro) (Érdemes egyébként megnézni a werkfilmet is!)

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A dramaturgia amúgy pofon egyszerű: egy család útnak indul, a reptéren a kisfiú elveszti kedvenc kis kabala figuráját, a figura életre kel, majd különböző kalandok és viszontagságok után végül visszatalál „gazdijához”. Happy end.

Az ügynökség kreatív igazgatójának, Nagy Krisztián Tódornak, kimondott koncepciója volt egy a mostanában reneszánszát élő analóg, talán retrónak is mondható képi, zenei és animációs világ tudatos használata, ami ezáltal „megpuhítja” és az emberekhez közelebb hozza az amúgy futurisztikus létesítményt.

Ezért is döntöttek Papp Károly Kása mellett, aki dolgozott már az Oscar díjas Péter és a Farkasban, The Flying Machine-ban, évtizedekig volt tagja a legendás Varga Stúdiónak és kívülről-belülről ismeri a szakmát, és a digitális technológia előtti animációs eljárásokat. Már az előkészítő szakaszban sokat beszélgettek arról, hogy miképpen lehetne újra beemelni a régi, elfeledett, de anno jól bevált analóg technikákat. Ma már kézenfekvőnek tűnik például, hogy a mozgás során keletkező bemozdulásos életlenségre motion blurrel segítenek rá, ha szükséges. Régen két kocka közé – például egy repülő labda mozgásakor – wisht tettek be (egyfajta megnyújtott preparált labdát), hogy a mozgás folyamatosabb legyen.

A filmet egyébként 5D-re forgatták 4K-ban, és bár a végtermék full HD lett, erre azért volt szükség, hogy bizonyos jeleneteknél bele tudjanak nagyítani.

Külön kihívás volt a sokféle nyersanyag összeegyeztetése. Gondoljunk csak bele, hogy készült egyrészt klasszikus fényképezőgépes stop-motion, aztán készült 5D-s mozgókép, emellé fényképszekvenciákból timelapse és ráadásul a film tartalmaz 2D vektoranimációt és 3D kompozit elemeket is. Mondani sem kell, hogy egy ilyen vegyes technikájú film milyen kihívások elé állította a fényelő csapatot (Studiolamb).

Izgalmas és ugyanakkor mazochisztikus szempont volt, hogy minél több jelenet legyen a reptéren, eredeti helyszínen forgatva. Ennek két oka is volt: egyrészt Kása a lehető legtermészetesebb hatású stop-motion filmet szeretett volna elérni, minél kevesebb utómunkával és kompozittal, másrészt minden egyes kockát hosszú idővel exponáltak, ezáltal a figura környezetében megjelenő mozgó elemek (emberek, járművek) természetesen elmosódtak, így képileg is jobban összhangba hozhatóak lettek a timelapse hosszúexpozíciós képeivel. Az egész elgondolás maximalista: gondoljunk csak bele, hogy pl. a filmben szereplő néhány másodperces korláton-szörfözés jelenet felvételi ideje egy egész délutánig tartott. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen körülményes volt a stábot és a felszereléseket bejuttatni és az engedélyeket megszerezni a repülőtér szigorított biztonsági területeire. Minden egyes technikát (kb. 6-8 bőröndnyi cucc) minden nap, egyenként átvilágítani és lepapírozni, nem semmi! Még szerencse, hogy ebben a reptér munkatársai abszolút partnerek voltak.

Az alkotás során a kulcsszó mindvégig a kaland és a játékosság volt, s ez jól átjön a filmből és egyben rárímel arra az élményre, amit az ember akkor érez, amikor szabadságra vagy üzleti útra indul a reptérről.

Így készült videó A kaland velünk kezdődik c. kisfilmről:


Forrás: Budapest Airport YouTube Csatorna

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!