Az európai légiközlekedés átalakulása miatt újabb légitársaság szűnt meg. A müncheni központú Augsburg Airways a nyári menetrend lezárultával, 2013. október 26-án befejezte működését. Az utolsó járatot a D-ADHT lajstromú DHC-8-Q400 gép repülte, szomorú „Last day” és „Bye-bye” matricákkal „feldíszítve”.
Leállt a német OLT Express
Az öreg kontinens légiközlekedési kultúrájának változása és ezáltal a fapados társaságok térnyerése miatt a német Lufthansa kénytelen volt drasztikus átalakításnak alávetnie üzleti modelljét. Az új koncepció szerint minden olyan járatát, amely nem a három nagy elosztó központjába (Frankfurt, München, Düsseldorf) közlekedik és így alapvetően nem az átszálló utasokra, hanem a point-to-point utasokra alapszik átadta a low-cost modellben működő Germanwings leányvállalatának, ezzel egy időben pedig felmondta a Lufthansa Regionallal együttműködő Augsburg Airways-zel kötött szerződést.
Az így megrendelő nélkül maradt cég, amely müncheni központtal végezte bérrepüléseit kénytelen volt október 26-án beszüntetni működését. A Lufthansa Regional (korábban Team Lufthansa) egy regionális légitársaságokból álló szövetség, mely tavaly még 5 cégből állt. A Lufthansa Cityline és az Air Dolomiti továbbra is tag marad a társulásban, viszont a Contact Air tavaly szeptemberben, az Augsburg Airways idén októberben, a Eurowings pedig 2014-ben Germanwingsé átalakulva lép ki szövetségből.
Az Augsburg Airwayst 1981-ben még mint Interot Airways alapították, s charter légitársaságként kezdte működését. 1986-ban egy Beechcraft King Air 200-as géppel az Augsburg-Düsseldorf járt megnyitásával léptek be a menetrend szerinti forgalmat lebonyolító légitársaságok sorába. 1990-ben állították szolgálatba az azóta is a flotta gerincét alkotó típust, a DHC-8-ast. 1996-ban pedig már új néven, mint Augsburg Airways léptek be a Team Lufthansa szövetségbe és kezdték meg a 2013-ig tartó szoros együttműködést a Lufthansával.
A stabil fejlődés következő állomása volt, hogy 2002-ben a központjukat áthelyezték Augsburgból Münchenbe, ahonnan már Lufthansa járatszámmal üzemeltették útvonalhálózatukat. Flottamodernizáció keretében 2010-től kezdték üzembe állítani az Embraer ERJ190/195-ös gépeket. 2013 októberében a géppark 9 db De Havilland Canada DHC-8-Q400-asból, 2 db Embraer ERJ190-esből és 4 db ERJ195-ösből állt.
A Lufthansa, hogy felvegye a versenyt az európai légiközlekedésből egyre nagyobb szeletet kihasító fapados cégekkel, drasztikus reformba kezdett. A nem átszálló utasokra alapozó járatait átadta a low-cost leányvállalatának, a Germanwingsnek, ezzel együtt pedig leépíti a regionális útvonalhálózatát, és felmondta a szerződést a Lufthansa Regional partneréve. Bár majd egy évvel korábban közölte a rossz hírt az Augsburg Airways-zel, ez mégis sokként hatott a kis cégre. Úgy tűnik, hogy az új kihívásra nem találták meg a megfelelő választ, vagy talán nem is akarták. Látva az OLT Airways csúfos bukását, a low-cost piac ádáz küzdelmébe nem akartak beszállni, a meglévő gépparkkal a charter piacon sem rúghattak volna labdába, a Lufthansa müncheni járataira történő ráhordást pedig a szintén a bajor fővárosból üzemelő Air Dolomiti tökéletesen ellátja, így egyéb alternatíva híján a további üzemelés beszüntetését választották.
A mintegy 150 pilótával és 300 földi személyzettel tavasszal közölték, hogy novembertől kénytelenek lesznek új munkahelyet keresni. Ahogy az Augsburger Allgemeine írja, a jelek szerint a légiutaskísérők és az irodai alkalmazottak nagy része hamar el tud helyezkedni.
A német pilótákat tömörítő szakszervezet, a Cockpit szerint azonban a pilóták komoly problémák elé néznek, mivel Németországban már jelenleg is mintegy 1000 állástalan kapitány vagy elsőtiszt várja, hogy el tudjon helyezkedni valamelyik hazai légitársaságnál. A jelek szerint az egyetlen megoldást a külföldi munkavállalás jelenti, azon belül is a Turkish Airlines, ami a dinamikus fejlődésének köszönhetően már jelezte a Cockpit-nak, hogy szívesen látja soraiban az állástalan német hajózókat.
