Mához egy hétre, május 1-jén nyitja meg budapesti járatát az Air China, amellyel három éves szünet után ismét lesz a magyar fővárosból induló menetrendszerű légi járat Kínába. A kínai nemzeti légitársaság megjelenésével visszatérnek a hosszú távú járatok, és egy újabb, rendszeresen közlekedő szélestörzsű utasszállítóval bővül a Liszt Ferenc repülőtér forgalma.
Újra lesz Peking – Budapest légijárat
Malév, Hainan Airlines és Air China – Ez a sorrend a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti menetrendszerű járatokat üzemeltető légitársaságok felsorolásában. Mindezt megelőzően pedig az évszám 1993, ekkor jött létre légügyi egyezmény a két ország között, amelynek alapján elsőként 1998 szeptemberében a Malév nyitott járatot a flotta Boeing 767-200ER típusaival. Az akkor érvényes megállapodás szerint a magyar légitársaság hetente kétszer repülhetett Pekingbe, amely New York és Bangkok után a Malév harmadik menetrendszerű járata volt a hosszú távú útvonalhálózatban.
A 2001 márciusában leállt útvonalat a Hainan Airlines nyitotta újra, amikor 2004 augusztusában elindította heti négy a Malévvel közös üzemeltetésű pekingi járatát. Kezdetben Boeing 767-300ER gépek, majd a későbbiek folyamán Airbus A330-200-asok közlekedtek a két főváros között. A Hainan a Malév csődjét követően kivonult, az utolsó járata 2012. március 2-án szállt fel Budapestről, és azóta nincs kínai járata a Liszt Ferenc repülőtérnek.
Az Air China szélestörzsű A330-200-as típusaival közlekedő budapesti járatait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja szolgálja ki.
A menetrend szerint a CA721 heti négyszer, hétfőnként, szerdánként, péntekenként és vasárnaponként délután 13:00-kor száll fel Pekingből és 17:20-kor érkezik meg Minszkbe, ahonnan 18:50-kor indul tovább Budapestre. A gép a 19:40-kor történt landolást és a járat felkészítését követően mint CA722 21:10-kor indul vissza közvetlenül Pekingbe, ahová másnap 12:40-kor érkezik meg.
Az Air China a Minszk és Budapest közötti szakaszra nem szerzett kereskedelmi jogot.
A Hainan Airlines visszatérése többször is felmerült a járatnélküli időszakban, de végül nem került a megvalósítás fázisába. A magyar kormányzat a kínaival együttműködésben elsősorban a légügyi egyezmény módosításával, kedvezőbb feltételek biztosításával igyekezett elősegíteni a kínai légitársaságok járatnyitási kedvét. Azok azonban csekély érdeklődést mutattak a térség iránt. Változás 2014-ben állt be, amikor az Air China Bécset választotta a közép-európai régiót célzó terjeszkedési tervében. Annak ellenére, hogy az osztrák nemzeti légitársaság is repüli Pekinget a járat heti négyszeri sűrűséggel Peking – Bécs – Barcelona útvonalon A330-300-as Airbusszal május 5-én elindult.
Ezt megelőzően 2014 februárjában a magyar miniszterelnök pekingi látogatásán ismét téma volt a közvetlen légijárat megteremtése, amelyet a maga részéről a Budapest Airport is a kezdetektől fogva támogatott. Ezért voltak, akik csalódtak, amikor később a bécsi és nem budapesti nyitásról szóló híreket olvastak, még akkor is, ha az már előtte eldőlt. Kitartó tárgyalások eredményeként végül 2015. március 14-én a külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan is bejelentette, budapesti járatot nyit az Air China, amely Peking – Minszk – Budapest útvonalon május 1-jétől hetente négyszer közlekedik A330-as típusaival. Később a Budapest Airport is megerősítette, miután kormányszintű megállapodás született Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti légi összeköttetés felújításáról megkezdték a járat technikai előkészítését.
Hosszú távú járatnyitások éve a Liszt Ferenc repülőtéren
2012 márciusában a Budapest Airport kénytelen volt elbúcsúzni a Hainan Airlines pekingi járatától. A Malév csődje után kialakult, több szempontból is nehéz helyzetben a nyári menetrendre a Delta Air Lines és az American Airlines sem tértek vissza New York-i járataikkal. A Liszt Ferenc repülőtér hosszú távú járat nélkül maradt, amelyen az Emirates 2014. októberi megjelenése sem változtatott. Napi rendszerességű dubaji járataik igaz, hogy szélestörzsű géppel, A330-200-assal üzemelnek, de szigorúan véve, mivel az útvonal menetideje nem haladja meg a hat órás időtartamot középhatótávúnak minősülnek, akárcsak a konkurens Qatar Airways 2011 januárja óta üzemelő dohai járata.
Jelen körülmények között ebben az Air China hoz elsőként változást, amely május 1-jétől hétfőnként, szerdánként, péntekenként és vasárnaponként repül Pekingből. Először Minszkben leszállva, onnan Budapestre érkezve, a magyar fővárosból pedig egyenesen, közbülső leszállás nélkül vissza Pekingbe, amelynek 7340 kilométeres távja mintegy 9 óra 30 perces út. A Star Alliance légiszövetségben működő Air China A330-200-as típusait állítja az útvonalra, amelyből összesen 30 darab áll rendelkezésre a flottának.
A repülőtér üzemeltető által márciusban kiadott tájékoztatás szerint a kínai légitársaság kétosztályos elrendezésben összesen 237 üléses gépeit állítja a minszki, illetőleg budapesti járatára. Ezeken 30 2-2-2 kiosztású üzleti és 207 2-4-2 (az utolsó négy sorban 2-3-2) kiosztású turista osztályú ülés foglalható. Az Air China járatainak földi kiszolgálását a Liszt Ferenc repülőtér 2B terminálján keresztül a Malév Ground Handling (MGH) biztosítja, ugyanaz a cég, amely az Emirates A330-200-asait is nap mint nap megfordítja.
2015 a hosszú távú járatok visszatérésének éve. Az Air China járatnyitása után – a meghirdetettek szerint – először a SkyGreece Airlines május 23-tól, utána pedig az Air Transat június 8-tól lesz tengerentúli járatok teljesítője, Kanadába. Az észak-amerikai országgal összesen heti háromszori összeköttetés nyílik Budapestről. A görög légitársaság Boeing 767-300ER gépével heti kettő, a kanadai pedig A330-200-as típusaival heti egy járatot biztosít – felpezsdítve ezzel a repülőtér szélestörzsű gép forgalmát, amely remélhetőleg motorjául is szolgál újabb, továbbra is hiányzó hosszú távú járatok beindításának.
– Az első menetrendszerű hosszú távú járat a Malév 2012. februári csődje generálta kivonulási hullám óta. Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti légi összeköttetés felújítása.
– Nem szezonális, hanem éves üzemeltetésű járat, amely jelen információk szerint a téli és nyári menetrendben is rendelkezésre áll.
– A járatnyitás presztízsnövelő a Budapest Airport számára. A Malév kiesése után a low-cost modellben működő légitársaságok erőteljes térnyerése miatt sokak által „fapados reptérnek” csúfolt légikikötő megítélése az egyik legjelentősebb kínai légitársaság jelenlétével gyarapodik.
– Az Air China nemcsak a Kínai Népköztársaság nemzeti légitársasága, hanem méreténél és kapacitásainál fogva is az ország egyik legjelentősebb fuvarozója, kiterjedt belföldi és regionális útvonalhálózattal.
– Egy újabb, szélestörzsű repülőgéptípussal kiszolgált járat, amely hozzájárulhat a budapesti repülőtér nagyteljesítményű utasszállítók kiszolgálási körülményeivel, az infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programjainak előmozdításához.
– Magyarországon található a kelet-közép-európai térség legnépesebb kínai származású kolóniája, akiknek minden bizonnyal előnyös, hogy átszállás nélküli járattal válik elérhetővé Kína fővárosa.
– Az üzleti kapcsolatok várható bővülése a légi járat nyújtotta közlekedési előnyök révén, ami ugyanígy elmondható az idegenforgalom, a turisztikai célú utazók vonatkozásában.
– Budapesten nemzeti légitársaság hiányában a Kína felől érkező utasok csatlakozási lehetőségei korlátozottak, mint ahogy az Air China sem számíthat kimondott ráhordó járatokra, de a Star Alliance légiszövetség nyújtotta kereteken belül így is nyílnak útvonal kombinációk.
– A Budapest Airport és a Pekingi Nemzetközi Repülőtér között 2004 óta áll fenn stratégiai együttműködési megállapodás. A pekingi repülőtér 2010 óta az atlantai Hartsfield-Jackson után a világ második legnagyobb utasforgalmú légikikötője. 2014-ben összesen 86,1 millió utast szolgált ki, 2,9 százalékkal többet, mint az előző évben.
