Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) által kiadott típusengedélyt szerzett az ATR repülőgépgyár 42-600, valamint 72-600-as típusa. A frissen megszerzett engedély új vevőket hozhat az ATR-nek, hiszen ezentúl az Amerikai Egyesült Államokban, illetőleg azokban az országokban is üzemeltethető a nevezett két típusváltozat, amelyek a forgalomba állításhoz az FAA standardjai szerinti engedélyt követelik meg.
Meghatározó mérföldkőhöz érkezett az ATR 600-as program. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA) követően az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) is típusengedélyt bocsájtott ki a 42-600 és a hosszabb törzsű 72-600 ATR típusokra.
A turbolégcsavaros repülőgépeket gyártó ATR 2007 októberében indította útjára új generációs, 600-as típuscsaládjának fejlesztését. Először 2011-ben a nagyobb teljesítményű 72-600-as, majd egy évvel később a 42-600-as szerzett a forgalomba állításhoz nélkülözhetetlen típusengedélyt az EASA-tól.
A típuscsalád első üzemeltetője a Royal Air Maroc 2011 augusztusában vette át első 72-600-as típusát. Azóta már több mint 300 rendeléssel büszkélkedhet a gyártó.
A tanúsító programot az európai hatósággal szoros együttműködésben hajtotta végre az FAA, amelynek berepülő pilótái a két típus minden újonnan bevezetett rendszerét alapos teszteknek vetették alá. A digitális kijelzős pilótafülke (glass cockpit) új kommunikációs és navigációs berendezései mellett górcső alá kerültek a fedélzeti számítógépek repülést koordináló és optimalizáló rendszerei (FMS), a vészhelyzeti funkciók és ilyenkor megszokott módon a robotpilóta működése is.
A két típus műszaki paramétereit tekintve a kisebb 42-600-as székezéstől függően 46-50, míg a nagyobb 72-600-as 68-74 utast vehet fedélzetére. A meghajtásról a Pratt & Whitney 127M típusú turbolégcsavaros hajtóművei gondoskodnak, a 42-esben egyenként 2400, a 72-esben 2750 lóerő-teljesítménnyel. A kisebb gép hatótávja teljes terheléssel gyári adatok szerint 1483km, a nagyobbé 1665km.
