Meghallgatásokkal folytatta munkáját a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, illetve a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság szerdán.
A szocialista képviselők kivonultak az ülésről, mivel szerintük már megszűnt a bizottság mandátuma szeptember 10-én, és nincs jogalapja a működésének. Varga István, a testület fideszes elnöke ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság mandátuma szeptember 24-én jár le, a meghosszabbítására vonatkozó javaslatot pedig már beterjesztette a parlamentnek, arról az Országgyűlés addig még dönteni tud.
Macher Ákos, az ÁPV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese, a BA egykori igazgatósági tagja az ülésen azt mondta: kiemelkedően nagy siker volt a Budapest Airport privatizációja, amire nemzetközi közgazdasági fórumok is felfigyeltek; az állam nagy bevételt ért el, az Állami Számvevőszék ÁPV Rt.-t vizsgáló jelentésében nem fogalmazott meg a tranzakcióval kapcsolatos elmarasztaló véleményt.
Macher Ákos emlékeztetett arra is, hogy a privatizáció idején, 2005-ben az ÁPV Rt. felügyelő bizottsága – amelynek tagjai voltak az akkori parlamenti pártok delegáltjai is – a kormányzati szándékkal összhangban állónak, szabályszerű tranzakciónak minősítette a Budapest Airport privatizációját.
Kérdésre elmondta: a privatizációs szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségek teljesítésének vizsgálata nem tartozott hozzá, erre az ÁPV Rt.-nél külön részleg működött, de tudomása van róla, hogy üzleti megbeszélésen szóba került. Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva úgy emlékezett, hogy volt összefüggés a BA fejlesztési kötelezettsége és a repülőtér utasforgalmának alakulása között.
A meghallgatáson Zelles Sándor, aki 2005 és 2007. között volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója elmondta: ez idő alatt 40 ezer milliárd forint értékű nem vállalkozói állami vagyon tartozott hozzájuk, köztük a Budapest Airport által használt ingatlanok is. A Budapest Airport 2005. évi privatizációjakor a KVI mintegy 400 milliárd forintot utalt át a Pénzügyminisztérium számlájára, amely tartalmazta az állami vagyonkezelés jogáért fizetett összeget. Ez a vagyon továbbra is állami tulajdon – emelte ki Zelles Sándor, hozzátéve: ha az állam idő előtt felmondja a BA tulajdonosaival kötött vagyonkezelői szerződést, akkor a pénzt vissza kell fizetni.
Hárskuti János József, aki 2003 júliusi és 2005 december végéig látta el a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatói teendőit és az igazgatóság tagja volt, kiemelte: ebben az időszakban jelentősen nőtt az utasforgalom, és évi mintegy 10 milliárd forint feletti adózott nyereséget értek el. Hangsúlyozta: a repülőtér működtetéséért volt felelős, és nem volt joga betekinteti a privatizációba.
Kérdésre válaszolva Hárskuti János József elmondta: a privatizáció előtt 2008-ig érvényes stratégiai tervvel rendelkezett a cég.
Forrás: MTI / Fotó: AIRportal.hu
