A véleményezéskor érkezett bírálatok ellenére az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) a saját elképzelése szerint vezetné be a pilóta nélküli repülőeszközök távoli azonosíthatóságát.

Az FAA több halasztás után 2019 végén adta ki a drónok távoli azonosíthatóságáról szóló szabályozás tervezetét, amelyet március 2-ig véleményezhetett bárki a hatóság weboldalán, illetve az érdekelt iparági szereplők véleményét más fórumokon is kikérték. A tervek szerint GSM-alapú jeladóval kell rendelkeznie minden pilóta nélküli repülőeszköznek, ami internetkapcsolaton keresztül sugározná annak egyedi azonosítószámát, pozícióját, magasságát és repülési sebességét.

A véleményezés után mégis olyan tervezet került ki várhatóan hatályba lépő változatként, ami a drónos társadalom ellenérzését váltotta ki, mind a felhasználók, mind az iparági szereplők részéről, mert alig volt bármi hatása a több mint 52 ezer beküldött javaslatnak.

“Olyan, mintha egy hatalmas középső ujjat mutatnának a hobbistáknak” – ezzel a címmel jelent meg a témában az Ars Technica cikke, még a véleményezési fázis lezárulta előtt.

DJI Phantom 3 drón (Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)

A technológiai szakportál szerint a szabályozás ugyan nem vetne véget teljesen a rádiótávirányítású repülőeszközök (modellgépek és drónok) kedvtelési célú felhasználásának, de jelenlegi formájában többet árt, mint használ. Továbbá kilencszer többe kerülhet, mint azt a hatósági elemzések állítják: 582 millió helyett 5,6 milliárd USA-dollár lehet a költség csak az Egyesült Államokban.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az ügyben közleményt adott ki a világ drónpiacának jelentős részét a lakossági és professzionális felhasználásra szánt eszközök terén egyaránt uraló kínai DJI is. Az óriáscég jelezte, bár 2017 óta támogatja a távoli beazonosíthatóság rendszerszintű bevezetését, az FAA ezúttal minden javaslatot semmibe vett, aminek rossz vége lesz.

A cég hangsúlyozta, hogy saját drónjai szoftvermódosítás révén beazonosíthatók lehetnek akár egy mobiltelefon segítségével is, minden adatot megjelenítve, amit az amerikai hatóság elvár. A rendszer működését 2019-ben már sikerrel demonstrálták.

A repülési adatokat tartalmazó fájlok ugyancsak továbbíthatók lennének az FAA felé akár valós időben: a tervek szerint ezeket hat hónapig tárolják majd, hogy egy feljelentés vagy nyomozás esetén bizonyítékként használhassák a szabálysértők ellen.

Egy jó szabályozási környezet akár az éjszakai, látótávolságon kívüli, vagy emberek feletti repülést is legalizálhatná betartható feltételekkel, előremozdítva az iparágat – teszi hozzá a DJI.

Ezzel szemben az FAA GSM-alapú megoldása plusz költségeket jelent a felhasználóknak, az adattovábbító egységek internetkapcsolata havi 10 dollár körüli összegbe kerülhet egy független kutatás szerint, bár a hatóság ennek negyedével, 2,5 dollárral számol.

Ha ez nem lenne elég, a jeladót még be is kell építeni a drónokba, vagy utólag rögzíteni rájuk, ami korántsem egyszerű feladat már kiforrott, plusz teher felemelésére egyáltalán nem alkalmas, illetve kisméretű típusoknál.

Még rosszabb a helyzet az egyénileg épített, speciális felhasználásra szánt eszközökkel. Az új törvény bírálói szerint az egyedi építésű eszközöket nem kezeli megfelelően a szabályzás, használóira túl sok és indokolatlan adminisztratív terhet hárít. Emiatt az érintettek hevesen tiltakoznak, hivatalos fórum híján már nyilvánosan.

Illusztráció, egyedileg épített, speciális felhasználású drón (Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)