Hiába ígér háromszoros kapacitást feleannyi költséggel az európai légtér egysége, a megteremtésére indult kezdeményezés még nem hozta meg a kívánt eredményeket, ezért az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas csütörtökön bejelentette, hogy a projekt felgyorsítására jövő tavasszal új jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.
A bizottság közleményében rámutatott: Európa légterének „szétszabdaltsága” az alacsonyabb hatékonyság miatt évente közel 5 milliárd euró többletköltséget jelent, és 42 kilométerrel növeli meg egy átlagos repülőút hosszát, így a légi járműveknek több üzemanyagra van szükségük, nagyobb a károsanyag-kibocsátásuk, a légi társaságoknak pedig több használati díjat kell fizetniük és több a járatkésés. Az Egyesült Államok hasonló méretű, de nagyobb forgalmú légteret csaknem feleannyi költséggel irányít.
A ciprusi Limasszolban csütörtökön a témában megrendezett konferencián Siim Kallas úgy fogalmazott, a légi közlekedésben az egységes európai égbolt kezdeményezés túl fontos ahhoz, hogy veszni hagyják, az eredeti tervekből viszont alig valósult meg valami. Az alapvető probléma több mint tíz év elteltével sem változott: túl kevés kapacitás nagy biztonsági kockázattal és túl drágán működik. Továbbra is erőteljes a nemzeti széttagoltság, és a beígért fejlesztések csak tervek maradtak.
Európa még messze jár az egységes légtér megteremtésétől. A szükséges előrelépés biztosításáért a bizottság teljes mértékben ki akarja használni a hatáskörét, és szükség esetén kész kötelezettségszegési eljárásokat indítani – jelentette be Kallas, hozzátéve, hogy a bizottság tavasszal az egységes európai égbolt meglévő jogi keretét erősítő javaslatokat akar előterjeszteni.
Évente mintegy 1,4 milliárd utas fordul meg Európa több mint 440 repülőterén. Naponta közel 27 ezer járat indul, ami azt jelenti, hogy a légi járművek évente majd 10 millió alkalommal szelik át Európa légterét. A légi járatok 80 százalékát unión belüli légi társaság üzemelteti.
Az egységes európai égbolt megteremtésével a biztonság a jelenlegi tízszeresére nőhet, a légtér kapacitása megháromszorozódna, a légi közlekedés irányításának költségei a felére csökkennének, és a környezetre gyakorolt hatás 10 százalékkal lenne kisebb.
Forrás: MTI