Idén augusztus 3-4-én rendezték meg a hagyományos Kecskeméti Nemzetközi Katonai Repülőnap és Haditechnikai Bemutatót. A rekkenő hőség ellenére a rendezvény 2 napja alatt rekordszámú, mintegy 120 ezer ember látogatott ki hazánk első számú katonai repülőterére, ahol 22 ország, 142 repülőeszköze várta az érdeklődőket.
Rekordszámú látogató a Kecskeméten a szombati napon
A legutolsó, 2010-ben rendezett légibemutatót az akkori év legjobb repülőnapjának választották, amiért 2011 februárjában meg is kapták a szervezők a European Airshow Council (EAC) éves közgyűlésén a „Paul Bowen Award 2011” elnevezésű díjat. Ilyen múlttal magasra került a léc, amit úgy tűnik, hogy idén sajnos nem sikerült megugrani.
Az előkészületek már tavaly ősszel megkezdődtek. Az idei eseményre a Honvédelmi Minisztérium a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a már nagy tapasztalattal rendelkező repülőbázist kérte fel, hanem a HM EI Zrt.-t. Az új szervezők próbálták a korábbinál még jobb, még fantasztikusabb eseményt megrendezni, ezért felkértek néhány szakújságírót és repülőgép fotóst is, hogy tapasztalataikkal, javaslataikkal segítsék a szervezést. Ennek legnagyobb eredménye az volt, hogy a repülőnap minden eddiginél „spotterbarátabb” lett.
A résztvevő gépek és kötelékek érkezési és gyakorlási időpontjait nyilvánosságra hozták, és lehetőséget biztosítottak egy úgynevezett spotterjegy vásárlására is. Ezzel a kissé borsos árú jeggyel a fotósok már az érkezések napján is beléphettek a repülőtérre, és az eddigieknél exkluzívabb, külön számukra kijelölt helyekről nyílt lehetőségük fényképek készítésére. Ennek rendkívül nagy sikere lett, hiszen több száz ilyen jegyet értékesítettek, ráadásul rengeteg volt köztük a külföldi spotter. A nyilvánosságra hozott érezési időpontok hatására pedig már napokkal korábban is nagyon sokan mentek ki a repülőtér kerítéseihez.
Amint az várható volt rekordszámú néző látogatott ki az eseményre, annak ellenére, hogy már napokkal előre lehetett tudni, hogy rendkívül melegre lehet számítani. Úgy tűnik, hogy a szervezők nem mérték fel teljesen a helyzetet, és nem voltak eléggé felkészülve ennyi ember kezeléséhez, ráadásul mindezt első fokú hőségriadóban.
Az új társaság sajnos korábban már jól működő, és hosszú évek alatt kialakított rendszert reformált meg, mely káoszt okozott mind a rendezvényre való bejutásnál, mind az arról való kijutásnál. A jól megszokott parkolók helyett rossz helyen jelölték ki az újakat, melyek így közlekedési dugót okoztak. A parkolók és a reptér között ingázó buszokból nagyon kevés volt, melyek több esetben is a dugókban álltak, ezért akadt néző, aki több mint egy órát volt kénytelen várni, mire felfért egy transzferre.
A beléptetés is problémákba ütközött, mert az előre megváltott jegyekkel nem lehetett azonnal bejutni rendezvényre, hanem ugyanúgy be kellett állni a pénztárakhoz vezető hosszú sorokba, hogy a jegyeket karszalagra váltsák.
Úgy tűnik, hogy sem a nézők, sem a rendezők nem voltak kellően felkészülve a hőségre. Bár zacskós vizet osztogattak, de ezek dél körül elfogytak, a lajtos kocsikból pedig kora délutánra teljesen kifogyott az ivóvíz, amiket azonban nem töltötték újra. A párakapuknál akkora tumultus volt, hogy nem lehetett hozzájuk férni, az ivóvizes csapoknál pedig kígyózó sorok alakultak ki.
Vasárnapra kissé normalizálódott a helyzet, mert szerencsére kissé feltámadt a szél, így könnyebb volt elviselni a hőséget, a nézők jobban felkészültek, és valószínűleg több vizet hoztak magukkal, a rendezők pedig gondoskodtak róla, hogy a lajtos kocsikat folyamatosan újra töltsék.
A repülőprogram résztvevői szerdától folyamatosan érkeztek Kecskemétre. Az idei év legnagyobb sztárja az Európában ritkán látható Orosz Vitézek voltak. 5 db Szu-27-es gépből álló kötelék valódi nagyágyúnak számított ezen a hétvégén. Sajnos programjuk sokaknak csalódást okoztak, mivel a show legnagyobb részén, bár rendkívül precíz, de unalmas négygépes kötelék áthúzásokat láthattunk tőlük. A szólógép ahelyett, hogy az üres járatokban – amikor a kötelék eltávolodott a repülőtértől – lekötötte volna a nézőket, ahelyett inkább várakozó légtérben gyártotta a köröket.
A show második felét kicsit felpörgették ugyan, de a páros harang manőver, és a négygépes infracsapda szórás sem tudta már megmenteni a programot. Az utánégető használatával annyira spóroltak, hogy a szóló F-16 vagy Gripen hangosabbnak tűnt, pedig ha a 10 AL-31-es hajtóművön egyszerre kapcsoltak volna forszázst, akkor a nézőknek valóban földbe gyökerezett volna a lába. Sajnos a kevés gyakorlásra fordítható repülési idő miatt ennyi a maximum, amit ki tudtak hozni a kötelékből. Jellemző, hogy 1200 órával rendelkező ezredesek alkotják a formációt. Néhány egyszerű ötlettel pedig könnyen fel tudták volna dobni bemutatót. (Pl. ötgépes utánégetős áthúzás, zenei aláfestés, füstölők használata, vagy akár egy kobra manőver.)
A rendezők igyekeztek idénre is sok látványos és közönségszórakoztató köteléket meghívni, így ismét megnézhettük a tavaly óta frissített festést viselő Turkish Starst, a 3 évvel ezelőtti műsorhoz képest jelentősen átalakított programmal szereplő Frecce Tricolorit, és a hazánkban most bemutatkozó spanyol Patrulla Aguilát. A kis PC-9-esekkel repülő horvát Wings of Storm csapat meglepően szép, és látványos showt repült, és a korábban a Magyar Légierőben is ismert típust, az L-39-est használó Baltic Bees is kellemes programot mutatott be.
Ha már a kötelékeknél tartunk. Nem klasszikus bemutató kötelék, de már évek óta kétgépes formációban repülő lengyel Szu-22-es demó csapat látványosan demonstrálta a típus specialitásait, bár vasárnapra az egyik géppel kisebb műszaki probléma akadt, ezért a páros egyik tagja kénytelen volt egyedül lerepülni a programját.
Rendkívül látványos bemutatót tartott Imreh Lajos is a HeliForce (Forgoszárny Kft.) megújult festésű Mi-2-es helikopterével. A rendkívüli meleg igencsak megterhelte a kis repülő csirkecombot, de pilótája kihozta belőle a maximumot, miközben gép határait feszegette.
A szombati csúszás miatt a szervezők vasárnapot már nem merték bevállalni az eredeti programmal, ezért sajnos a Mi-2-nek már nem tudtak repülési időt biztosítani. Kár érte, hiszem az airshow egyik leglátványosabb repülése simán befért volna a reggeli 8 és 10 óra közötti, megnyitó előtti szekcióba, hiszen ekkor csak néhány gép repült, ráadásul 20 perces időközönként.
Old timer kategóriában láthattuk a Goldtimer Alapítvány híres gépeit is. Kisebb bemutatót tartott a legendás HA-LIX lajstromú LI-2, és a PO-2-sel kötelékező Kánya is bemutatkozott a nagy nyilvánosság előtt.
Kevésbé kapott hangsúlyt, pedig fontos esemény a magyar repülés történetében, hogy ismét van magyar tulajdonban sugárhajtású katonai repülőgép. A szerencsétlen sorsú MiG-15UTI után a KOMO Sky vásárolt meg Angliában egy repülőképes állapotú Csehszlovák gyártmányú L-29 Delfin oktató repülőgépet. A Tökölön bázisoltatott éjfekete gépre felkerült már a régi magyar felségjel, és a hírek szerint hamarosan megkapja a hazai lajstromjelet is.
A retro sort folytatta a Lengyelországból érkező, kuriózumnak számító öreg, de annál szebb Mig-15-ös. Fájó szívvel nézte az ember, amikor arra gondolt, hogy akár a magyar felségjelű gépet is láthatnánk most, ha két évvel ezelőtt nem tört volna össze az egyik berepülésen a HA-UTI lajstromjelű gép.
Szintén szomorú volt nézni a Cseh Légierő Mi-35-ös helikopterének bemutatóját, mivel repülőképes gép hiányában idén már nem láthattunk magyar Hind-ot az égen. A Magyar Légierő helikoptereinek állapotára jellemző, hogy a rendezvény két napja alatt összesen egy darab Mi-17-es (701) repült! Az olaszok a korábbi sajtóhírek alapján jó eséllyel reménykedhetnek abban, hogy néhány AW-139-es gépet el tudnak majd adni a katasztrofális helyzetben lévő légi szállítás megmentésére, ezért 3 különböző gépet is elhoztak a rendezvényre, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, meg is repültettek néhány politikai vezetőt.
Mint ahogy 2010-ben is lenyűgözött mindenkit, ismét döbbenetes bemutatót tartott az olaszok C-27J Spartan „mini Hercules” szállítógépe, ami úgy gyártotta egymás után a bukfenceket és orsókat, mintha könnyed műrepülőgép lenne. Szívet melengető volt látni a már hagyományosan minden repülőnapon részt vevő román Mig-21-est, mivel a típus évtizedekig meghatározója volt légierőnknek, így sokakban idézett fel szép emlékeket.
A dinamikus bemutató mellett a statikus sor is tartogatott néhány érdekességet. Ismét megcsodálhattuk az ukránok Szu-27-esét, és a bolgárok Szu-25-ösét. Mindkét gép különlegesnek számít az európai repülőnapokon, de sajnos idén sem láthattuk őket a repülő programban. Az érkezéskor az ukrán nehézvadász ugyan megkérte a lehetőséget egy rövid bemutatóra toronytól, de érthetetlen okból az irányítók csak egy alacsony áthúzást engedélyeztek neki, pedig a légtérben rajtuk kívül nem tartózkodott más.
Szintén kuriózumnak számított a Német Haditengerészettől érkező Sea King helikopter is. A gyönyörű metálkék színben pompázó gép sem mai konstrukció, így ebből az amúgy is ritka típusból is egyre kevesebb üzemel már a világban.
A Magyar Légierő második képesség bemutatójának végén egy áthúzás, és egy le- és felszállás erejéig beköszönő pápai C-17-es mellett a repülőnap nagyvasai a NATO E-3 Sentry AWACS és az Orosz Vitézek szállítógépe, az IL-76 voltak. A repülőtér fizikai adottságai miatt a gépeket csak a 12-es pályavégnél lévő nagygépes apronra lehetett állítani, így viszont teljesen rejtve maradtak a közönség elől. Felfoghatatlan, hogy miért hívták meg az AWACS-et a szervezők, ha ennyire elrejtették a gépet. Nem lett volna lehetetlen megoldani, hogy az érdeklődők legalább kívülről megtekinthessék az óriásgépeket, hiszen korábbi repülőnapon is járt már nálunk a légtérellenőrző, amikor is buszokkal vitték hátra az érdeklődőket.
A szervezés nem csak a földön, hanem a levegőben is hagyott kívánnivalót maga után. A reggel 8-tól kezdődő bemutatók rendkívül vontatottan zajlottak, borzasztó sok volt az üresjárat. Volt, hogy hosszú 10-15 percekig nem volt repülőgép a levegőben, így nem is csoda, hogy szombati nap végére bő 2 órás (!) csúszást sikerült összehozni. A mindenki által várt Orosz Vitézek 17 óra helyett 19 órakor fejezte be programjukat. Másnap pedig ahelyett, hogy összehúzták volna a műsort, azaz elkerülték volna az üres járatokat, inkább gépeket vettek ki a programból.
Az esemény elvileg a magyar légierő 75. születésnapjának keretében zajlott, ehhez képest Hende Csaba megnyitó beszédében elhangzottakon kívül semmi nem utalt erre. Korábbi évfordulók alkalmával már hozzászoktunk, hogy gyönyörű díszfestések kerültek fel egyes gépekre, de az idei jeles évfordulóra még csak egy egyszerű 1938-2013 feliratot sem sikerült felrakni valamelyik repülőre. Ha már háromnegyed századot ünnepeltünk, jó lett volna látni néhány II. világháborús repülőt is. Nem pénz kérdése lett volna egy vegyes kötelék létrehozása is. A repülőnapon nagyon sok olyan gép vett részt, amelyek korábban szolgáltak a Magyar Légierőben. (Pl. Li-2, L-29, L-39, Mig-15, Mig-21, Míg-29, Szu-22) A születésnap méltó megünneplés lehetett volna ezeknek a gépeknek egy kötelékben történő áthúzása a megnyitó közben!
Mindezen problémák ellenére jó volt újra összejönni Kecskeméten, és jó volt újra egy nagy nemzetközi repülőnapot látni hazánkban. Reméljük, hogy az új szervező bizottság levonja kellő a tapasztalatokat, és folytatva a bő 15 éve kialakult hagyományt, két év múlva újra sikeres repülőnapot rendeznek Kecskeméten!
