Hatvanegy évvel ezelőtt, 1957 március 7-én Kijevben szállt fel először az An-12 közepes szállítógép alapjául szolgáló típus, az Antonov An-10.
A szovjet tervezésű és gyártású Antonov An-10 tervezési és anyaghibái miatt nem futott be hosszú karriert, de alapjául szolgált egy máig üzemelő, négyhajtóműves típusnak, az An-12-esnek.
Az An-10 terveit 1956 májusában, U gyártmány néven hagyták jóvá az akkor szovjet fennhatóság alatt álló kijevi Antonov OKB (akkori nevén GCOKB-473) tervezőirodában.
A négyhajtóműves, vállszárnyas kialakítású gép polgári változatának fejlesztése párhuzamosan, akkor még katonai szállító változatnak készülő An-12-essel együtt folyt.
A CCCP-U1957 lajstromjelű prototípus végül 1957 elejére készült el, és a tervezőiroda döntése alapján az akkor újonnan, az Ivcsenko-Progressz (akkori nevén OKB-478) által kifejlesztett, AI-20-as légcsavaros gázturbinát szerelték bele erőforrásként. Első felszállását 1957 március 7-én hajtotta végre.
Bár a típus kezdettől fogva hozta a várt teljesítményadatokat, olyannyira instabilnak bizonyult, hogy szükségessé vált a függőleges vezérsík áttervezése, amely módosítás azonban nem oldotta meg a problémát.
A típus sorsát azonban nem ez pecsételte meg. 1959-ben és 60-ban lezuhant egy-egy gép, az akkori vizsgálatok azonban nem mutattak ki semmilyen komolyabb tervezési, vagy anyaghibát. Csak 1972-ben azután, hogy egy An-10 szétesett a levegőben, derült fény a szárny-törzs csatlakozás rögzítésénél fellépett fáradásos anyaghibákra. Ezen ok miatt rövid időn belül a típus minden példányát leállították.
A testvértípus sikeresebbnek bizonyult
Az An-10-nél feltárt fáradásos hibák a testvértípusnak tekinthető An-12-ben nem jelentkeztek, és a gépek stabilitásával sem volt semmi probléma. A típus már a 10-essel együtt polgári forgalomba állt, eredetileg tervezett feladatkörét, vagyis a katonai szállítást 1959-től tölti be az orosz, illetve akkor még szovjet légierőnél.
Számos országban rendszeresítették, és polgári üzemeltetők körében is népszerűnek számítanak ezek a ma már igencsak korosnak számító gépek. Gyártása a Szovjetunióban 1957-től 1973-ig folyt, összesen több mint 900 darab készült el belőle.
1981-ben Kínában licenc alapján ismét gyártani kezdték, Y-8 néven. 2010-ig 169 épült az ázsiai országban, de elméletileg még napjainkban is gyártásban van a típus.
Az An-12-eseket számos ország légiereje mellett több polgári légitársaság is üzemelteti Európában például a CAVOK Ai és az Ukraine Air Alliance, mely két cég Antonovjai sokszor megfordulnak Budapesten, vagy Győrben is.
