Elemzők szerint hosszabb távon is olcsó marad a kerozin, és évekbe telik, mire a járvány előtti szintre emelkedik az ára, mivel az előrejelzések szerint sokáig nem épül vissza a korábbi kapacitás a piacon.
Per Magnus Nysveen, a Rystad Energy vezető elemzője a Reuters szerint arról beszélt, hogy a kerozinfogyasztást a többi kőolaj-származékhoz képest jobban érinti majd a mostani krízis, mert elhúzódó keresletcsökkenésre számítanak a hosszútávú utazások piacán. Ezt támasztja alá a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) várakozása is, amely szerint először a belföldi, majd a középtávú, végül a hosszútávú járatok indulhatnak újra.
Az elmúlt két hónapban a kerozin ára 61 százalékkal csökkent, e cikk írásakor 20 dollár volt a WTI nyersolaj ára a világpiacon, miközben a válság előtt 60 dollár körül alakult.
Ebből azonban a légitársaságok egyelőre korlátozottan jutnak előnyhöz, mivel nem repül annyi gép, amibe bele lehetne tölteni az olcsóbbá vált kerozint, másrészt sokan opciós ügyletekkel hónapokra előre lekötik a szükségletüket.
Az Airbus és a Boeing 2023-2024 körülre várja a válság előtti utasforgalom elérését, és az aktív flotta mérete is 2024 körül állhat vissza a régi értékre. Ezzel egy időben több légitársaság is elkezdte kivonni a régebbi, nagyobb fogyasztású gépeit, az újraindulás után ez is alacsonyabb keresletet okoz majd.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a napi átlagos kerozinkeslet békeidőben 8 millió hordó (953 millió liter), ez a becsléseik szerint átlagosan 26 százalékkal, azaz 2,1 millió hordóval (250 millió literrel) esik az idén. A mélypontot áprilisra várják, amikor 60 százalékos esést prognosztizálnak a keresletben, a válság előtti szinthez képest.
Az üzemanyagköltség a légitársaságok pénzügyeinek egyik legnagyobb tétele, egy Lufthansa-méretű cégnél 4-6 milliárd eurót tesz ki éves szinten. Ez az üzemelés teljes költségének a negyede, a fapados cégeknél viszont ennél is nagyobb arányú lehet.
