Egy tervezőcég izgalmas ötlettel rukkolt elő, amely elviselhetőbbé tenné az ultrahosszú járatokat: a repülőgépen közösségi teret alakítanának ki, ahol helyet kapna egy kisebb konyha, mozgásstúdió és étterem is.
Az ultrahosszú távú járatok nem a kényelemről híresek: 12 óránál többet eltölteni a levegőben még a repülésrajongóknak is kihívást jelenthet. Senki sem szeret ennyi ideig egy helyben ülni, de a folyosón sétálni sem sokkal komfortosabb.
Az AIM Altitude azonban olyan koncepcióval rukkolt elő, amely jelentősen növelné a kényelmet és egyben az utazási élményt is az ilyen járatokon.
Az Ultraflexnek nevezett projekt lényege, hogy a kabinban olyan területet alakítanának ki, ahol az utasok beszélgethetnek egymással, de dolgozhatnak vagy akár mozoghatnak is.
A közösségi tér közepén hűtőszekrényekkel felszerelt kisebb konyha és önkiszolgáló bár kapna helyet, itt üdítőket, snack-eket és egyéb élelmiszereket tárolnának, amelyekhez az utasok önkiszolgáló módon juthatnának hozzá.
A fülke közepén, a konyha mellett egy sportesemények közvetítésére alkalmas társalgót alakítanának ki, amely igény esetén koktélbárként vagy kávézóként is használható, a pulton a poharak biztonságosan lennének tárolhatók.
A közösségi tér egyik szélén, közvetlenül az ablakok mellett olyan fülkéket helyeznének el, amelyeket különböző funkciókra lehetne használni. “Wellness módban” nyújtásra, mozgásra, pihenésre adna lehetőséget, “étkezési módban” ez a terület privát étteremmé alakítható, “fókusz módban” pedig meditációra vagy imádkozásra használható.
A kabinrész másik oldalán, szintén az ablakok mellett egy kisebb munkaterület kapna helyet, amelyben a beépített masszázs-hengereknek és taposógépeknek köszönhetően munka közben alacsony intenzitású, vérkeringést serkentő gyakorlatokat végezhetnek az utasok.
A szolgáltatások igénybevételéért online, a járat indulása előtt vagy a fedélzeti szórakoztatórendszeren keresztül lehetne fizetni.
Az Ultraflex műszakilag megvalósítható a hosszú távú járatokon, így nem kizárt, hogy a jövőben hasonló koncepciójú kabinberendezéssel találkozhatunk. Az ilyesmi nem csak kényelmesebbé tenné a repülést, de az utasoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy a hosszú repülőút alatt egymással társalogjanak, ismerkedjenek.
Ugyanakkor a légitársaságok érthetően nehezen áldozzák fel a repülőgépek fedélzetén rendelkezésre álló területet, ahova üléseket szerelhetnek. Az viszont kedvezhet az ötlet megvalósulásának, hogy az ultrahosszú járatokat teljesítő repülőgépek a hatótáv maximalizálása miatt egyébként is korlátozott utasszámmal repülnek, a típusok maximális kapacitásánál jóval kevesebb üléssel.