A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) friss becslései szerint a korábban előrejelzetthez képest kétszer nagyobb, mintegy 250 milliárd dolláros bevételcsökkenéssel kell számolnia a légitársaságoknak, a helyzeten pedig nem sokat segít, hogy az olajár 30 dollár alá esett.
Brian Pierce, az IATA vezető közgazdásza a szervezet keddi videókonferenciáján azt mondta, korábban 113 milliárd USA-dolláros kárral számoltak, de ezt az értéket mára el is érték. Az új számítások szerint 250 milliárd dollárral kevesebb lesz majd a légicégek bevétele a koronavírus-járvány miatt, az előző évihez képest.
A járatok leállításával éves szinten átlagosan 38 százalékkal csökken majd a felkínált kapacitás, de az adat régiónként eltér.
Európában 2020-ban átlagosan 46 százalékos kapacitáscsökkenésre és a tavalyitól 70 milliárd dollárral elmaradó bevétellel kell számolni.
Az iparág fellendülésének még nincsenek jelei: Brian Pierce aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kapacitások visszaépítése a korábbi járványok után tapasztalt 3-4 hónapnál tovább tarthat. Az ok, hogy egyrészt a gazdaság recesszióba fordul 2020-ban, és csak 2021-ben lesz erős emelkedés, másrészt a járvány különböző időpontokban jelent meg a világ pontjain, így a lecsengés régiónként eltérő időben lesz.
A helyzeten az sem segít, hogy a kerozin ára fele annyi, mint amit korábban vártak: a nyersolaj hordóját 62 dollárra jelezték előre 2020-ra, ehhez képest most 30 dollár alatt jegyzik. Az olcsóbb kerozin 45 milliárd dollár előnyt jelentene, de mivel alig vannak járatok, ennek hatása elenyésző.
Mint arról korábban beszámoltunk, a CAPA adatai szerint az első járatok menetrendbe való visszaállításával az átlagos jegyár a kevés foglalás miatt emelkedett.
Az AIRportal.hu kérdésére válaszolva Brian Pierce azt mondta, jelen helyzetben nem számítanak arra, hogy hosszú távon is drágábbak lennének a jegyek, mert ahogy a kereslet rendkívül erős volt, a járvány után is az lesz.
Alexandre de Juniac, az IATA elnök-vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy több kormány is gazdasági segélycsomagot állított össze a légitársaságoknak: kiemelte Kínát, az Egyesült Államokat, az EU több tagországát, Ausztráliát és Japánt is. Mivel a légiközlekedés globális szinten 62 millió munkahelyet támogat, és 1 dollár légitársasági bevétel 3,8 dollárt generál a globális GDP-ben, elemi érdek az ágazat segítése.
A támogatással kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: készpénzre most mindenkinek szüksége van, bár minden áron és mindenkit nem lehet megmenteni. Azt azonban a piaci folyamatokra bízta, hogy eldőljön, melyik légitársaság maradhat fenn.
