Történelmi pillanat érkezett el a mai napon, ugyanis Kína szép csendben eljutott a Holdra, igaz egyelőre csak automatizált eszközökkel derítik fel kísérőnk felszínét. A küldetést két űrszonda felbocsátása előzte meg, a Csang’o-1 2007-ben, a Csang’o-2 2010-ben pásztázta a Hold felszínét.
December 14-e fontos dátumként vonul be a kínai történelembe, ugyanis a Csang’o-3 űrhajóval sikeres leszállást hajtottak végre a Hold felszínén keleti parti idő (EST) szerint 8 óra 11 perckor a leszállóegység épségben talajt ért a szomszédos égitest felszínén. A december 2-án útnak indított, kamerákkal felfegyverzett űrjármű Hold körüli pályáról 12 perces süllyedést követően landolt az északi féltekén elhelyezkedő, Szivárványöböl névvel illetett helyszínen. Nem érkezett egyedül, fedélzetén utazott a Yutu holdjáró rover is, mely érzékelőkkel és műszerekkel megpakolva járja majd kísérőnk felszínét, hogy minél több adatot gyűjtsön a következő kínai Hold-missziók számára.
Az ázsiai ország harmadikként küldött sikeresen űrjárművet a szomszédunk felszínére Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat követően. A kínaiak 37 év szünetet követően jutottak el a Holdra, ennyi telt el ugyanis az utolsó leszállás, a szovjet Luna 24 holdszonda 1976-os küldetése óta. (Az amerikaiak az utolsó Apollo-misszió, az Apollo 17 keretében 1972 decemberében tevékenykedtek utoljára a Hold felszínén.)
A kínaiak ténykedését természetesen a NASA (National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) és az ESA (European Space Agency – Európai Űrügynökség) szakemberei is figyelemmel követték, sőt az ESA technikai segítséget is nyújtott a Hold-misszió során: rendelkezésükre bocsátották a mélyűr kutatására használt antennarendszert a holdraszállás lehető legpontosabb követésére.
A kínaiak apránként építik fel a Holdra szállási programjukat, az automata leszállóegységek fontos szerepet töltenek be, hisz amellett, hogy megismerik a holdi viszonyokat, a leszállási technika tökéletesítésében sokat segít egy ember nélkül landoló űreszköz. A Csang’o 3 sikere megnyithatja az utat azelőtt, hogy az Amerikai Egyesült Államokat követően Kína is embert juttasson a Holdra.
Az űrügyi szakemberek reménykednek abban, hogy Kína tevékenysége több nemzetet is rávesz arra, hogy egyénileg vagy közös erővel dolgozzanak azon, hogy az ember újra a Hold felszínén sétálhasson.
