A hiperszonikus repülőgépekhez szánt egyik első erőforrás tervezése és tesztelése korai fázisban van, de ha a papíron megálmodott technológia valóban működik, az a légiközlekedés új korszakát nyithatja meg.
A „Sabre” nevű hajtóművet a fejlesztői félig sugárhajtóműként, félig pedig rakétahajtóműként jellemzik, amit a működési elv mellett a tervezett sebességtartomány is indokol.
A BBC cikke szerint a projektgazda brit Reaction Engines Ltd (REL) a BAe Systems, a Rolls-Royce és a Boeing közös vállalkozása, emellett pedig 2016-ban hatvan millió fontos brit állami támogatást is kapott.
A cég a különleges hajtóművét arra tervezi, hogy a jövő nagysebességű utasszállító típusait hiperszonikus, tehát ötszörös hangsebesség (Mach 5) feletti értékre legyen képes gyorsítani.
Ezzel körülbelül 4 óra alatt leküzdhető lenne a London és Sydney közötti távolság, ám e sebesség elérésére napjainkban csak rakéták képesek, a légkör felsőbb rétegeiben repülve.
Emellett második felhasználási területként lehetségessé válhat a többször használható űreszközök új generációjának kifejlesztése is, egy megfelelő hordozó platform koncepciójának kidolgozásával ugyanis teljesen kiválthatók lennének a hagyományos rakéták.
A tervek szerint utóbbi alkalmazási módnál álló helyzettől Mach 5,5 sebességig normál sugárhajtóműként funkcionálna a Sabre, ezt követően pedig „rakéta üzemmódba” átállva juttatná ki az űrbe akár Mach 25 sebességgel az adott gépet.
A még csak koncepcionális szinten létező hajtómű, és ennek révén a hiperszonikus típusok valósággá válása előtt azonban komoly akadályok állnak.
Az egyik legnagyobb az ilyen sebességnél fellépő hatalmas hőmérséklet, amely a gép minden alkatrészét megviseli. Erre a problémára a REL saját fejlesztésű, úgynevezett előhűtő technológiát tervez, amely laboratóriumi vizsgálatokon eredményesnek tűnt eddig és gyakorlati tesztelése hamarosan folytatódik az amerikai Colorado államban.
Az elvárások szerint a hőcserélő rendszernek a beáramló ezer Celsius-fok körüli levegőt kell mindössze egyszázad másodperc alatt mínusz százötven fokra hűtenie.
Amellett azonban, hogy a Sabre hűtési rendszere már lényegében működőképes állapotú, ugyanez nem mondható el magáról a hajtóműről.
Az erőforrás tolóerőt termelő, az égésteret is magában foglaló részének előzetes tervezése is csak a közelmúltban fejeződött be, az első proto-példányok építése most kezdődhet.
Tesztelésükhöz külön épületet húztak fel a Wescott űrparkban, a várhatóan évekig tartó földi tesztek mindegyike itt zajlik majd, az Európai Űrügynökség (ESA) folyamatos auditálása mellett.
Korábban írtunk a Sabre-t fejlesztő REL-ben is résztulajdonos Boeing távlati, hiperszonikus utasszállítással kapcsolatos terveiről, az amerikai gyártó komolyan számol a lehetőséggel.
Kevin Bowcutt, a hiperszonikus részleg vezetője azonban egyértelműen leszögezte: több évtized munkája szükséges a megvalósuláshoz, húsz éven belül biztosan nem lesznek még prototípusok sem.
