Egyre közelebb a megvalósuláshoz a kereskedelmi és turisztikai célú űrrepülés, ezúttal is a Virgin Group lépett előre egyet, Virgin Orbit „Launcher One” elnevezésű rakétáját nemrég felszerelték a hordozóplatform szerepét betöltő Being 747-400-asra.
Hamarosan sor kerülhet a Launcher One első repülésére, amely brit gyökerű Virgin csoport egyik kereskedelmi űrpiacra szánt koncepciója.
A rakéta-Jumbojet kombináció lényege, hogy a négyhajtóműves gép a szárnyai alatt 10-12 kilométer magasságba juttatja a Launcher One rakétát, amely ezután leválik és saját erejéből gyorsul fel a hangsebesség hússzorosára, majd áll Föld körüli pályára – írja a The Verge.
A hordozóplatformról, levegőből való indítás azért előnyös, mert
a rakéták indítása során az első 10-15 kilométeres szakasz emészti fel a legtöbb energiát, ennek „átugrásával” a rakéta jóval kisebb lehet.
Ez jóval költséghatékonyabbá is teszi a kisebb műholdak pályára állítását, a cégcsoport számításai szerint egy start költsége nem haladja meg a 12 millió dollárt. Ezért az összegért egy maximum 500 kg tömegű műholdakból álló rakományt képesek pályára állítani.
Indítóplatformként a Virgin Orbit 2015-ben cégcsoportján belülről, a Virgin Atlantic légitársaságtól vette át a korábban kereskedelmi utasszállítóként üzemelő G-VWOW lajstromjelű Boeing 747-400-ast.
A gép N744VG amerikai lajstromot kapott, bal szárnya alatt, a kettes számú hajtómű és a törzs között pedig átalakításokat végeztek, ide rögzítik ugyanis a 16 méter hosszú, kétfokozatú rakétát.
Az első közös tesztrepülések időpontjaként előzetesen 2018 novemberét jelölték meg, azonban kétséges, hogy a szakemberek végeznek-e addigra az összes szükséges előzetes földi és légi teszttel.
Ha ezután is minden az tervezett ütem szerint halad, már 2020 előtt sor kerülhet az kereskedelmi fellövésekre, amikor a rakéta már fizető ügyfelek értékes rakományát hordozza majd.
A módszer nem új
A légi hordozóplatformokról történő indítás módszerét először kísérleti repülőgépnél alkalmazta az Amerikai Légierő és a NASA. A hangsebességet először átlépő, szintén rakéta hajtóművel felszerelt Bell X-1-est például egy módosított B-29-es bombázó emelte a levegőbe.
Az X sorozatú kísérleti repülőgépek másik legendássá vált típusa, a szintén rakétahajtóműves North American X-15 is képtelen volt önálló földi startra.
A Virgin Orbit Launcher One-jához hasonló méretű gépet hiperszonikus kísérleti űrrepülései előtt egy Boeing B-52 Stratofortress szárnya alatt juttatták fel megfelelő magasságba.
A Virgin Group-nál is komolyan gondolják az alkalmazást, Richard Branson brit milliárdos másik űrcége, az űrturizmus beindításán tevékenykedő Virgin Galactic is ezen az irányon indult el.
Az űrturisták számára azonban már nem elegendő egy átalakított 747-es, az űrjármű mellett teljesen új hordozót is kifejlesztettek a brit cégcsoport szakemberei.
A dupla törzsű WhiteKnightTwo repülőgép két törzse között, a szárny középső részére felfüggesztve juttatja 10-12 kilométeres magassága a VSS Unity nevű űrrepülőt, amely leválása után szintén rakétahajtással áll szuborbitális pályára, fedélzetén a sokat fizető űrturistákkal.
Az első ilyen utazások a tervek szerint az USA-ból már 2020 előtt elindulhatnak, amennyiben a Unity-vel a tesztelés során nem adódnak hasonló problémák, mint a tragikus baleset során megsemmisült elődjével, a VSS Enterprise-szal.
Akkor a vizsgálat azt állapította meg, hogy a gép függőlegesre állítható szárnya, amely a visszatéréskor fékezésre hivatott, a repülés rossz szakaszában, közvetlen a WhiteKinghtTwo-ról való leválás után állt függőleges helyzetbe, ez okozta a gép szétesését és az egyik tesztpilóta halálát.
Van konkurencia, nem is kicsi
A szintén amerikai, az Microsoft egykori társalapítója, Paul G. Allen által irányított Stratolaunch Systems a szó legszorosabb értelmében véve nagy konkurenciája lehet a Virgin Group cégeinek.
Dupla törzsű repülőgépük, a hathajtóműves Stratolaunch ugyanis a világ jelenlegi legnagyobb, 117 méteres szárnyfesztávolságú merevszárnyú repülőszerkezete.
A gép még soha nem emelkedett a levegőbe, jelenleg a földi tesztek zajlanak a Mojave Sivatagban található bázison.
Amennyiben a koncepció sikeres lesz, úgy méreteinél fogva ez a Stratolaunch lehet az igazán univerzális indítóplatform, legyen szó akár emberek szórakoztatását, akár műholdak felbocsájtását célzó repülésekről.