Malév és a Tu-154-es címmel jelent meg cikk a modelljeiről híres Herpa saját magazinjában, a WingsWorldben. A német és angol nyelven olvasható összefoglaló a magyar légitársaság egykori legendás típusának történetét, a Malévnél folytatott pályafutását mutatja be Zsille Péter, légiközlekedési szakíró írásában.
Ferihegyi torony és SkyCourt az A320-ason
(Forrás: Herpa WingsWorld Szerkesztőség)
A magyar repülésrajongó szív számára kedves címmel és fotóval találkozhat az, aki kezébe veszi a Herpa WingsWorld magazinjának 2014. decemberi számát, a címlapon ugyanis ott található a Malév Tu-154-es cikkre felhívó kis ablakocska, benne egy a ferihegyi irányítótoronyból készült szép fotóval.
Azt, hogy a Herpa magazinja mennyire kiemelten kezelte a témát az is bizonyítja, hogy az elől található tartalomjegyzékben ismét vissza köszön egy kiemelt ajánló, egy újabb fotóval felhívva a figyelmet. A húszadik oldalon kezdődő cikk tíz oldalon tárgyalja a Tu-154 Maléves történetét a kezdetektől a végéig, vagyis az olvasó 1973-tól, az első gép Ferihegyre érkeztétől egészen 2001-ig, a kivonásig betekintést nyerhet a típus történetébe, a szerző saját, legtöbbször exkluzív, a hangárban, annak előterén, vagy a forgalmi előtéren készült fotóival illusztrálva.
A cikk megjelenésének apropóját minden bizonnyal az szolgáltatta, hogy a Herpa kiadni készül a Malév legelső Tu-154-esének 1:500 méretarányos modelljét, és ennek mintegy írásos hátteret is adva a magazin időszerűnek látta, hogy megjelentesse a típus történetét, amelyre a Tu-154-es magyarországi pályafutását egyik legjobban ismerő magyar szakírót, Zsille Pétert kérték fel, aki a rendelkezésre álló terjedelmi keretek közt a lehető legnagyobb részletességgel igyekszik bevezetni az olvasót az érdekes témába.
A közösen véghez vitt fejlesztések jól bevált típust eredményeztek
A cikk az első gépek beszerzésének körülményei mellett bemutatja a Malév kiemelkedő kezdeményező és közreműködő szerepét a Tu-154-es fejlesztésében, mint a három fős pilótafülke, vagy a kedvezőtlen időjárási körülmények közepette történő leszállás, ICAO CAT-II kategória szerinti jogosítás megszerzését illetően, de szó esik a típus bevezetésével kapcsolatos bonyodalmakról is, amikor a gyár szárnyprobléma miatt vissza kellett, hogy hívja az első gépeket.
Külön fejezet tárgyalja, hogy a Malév mennyire kitartott az igényei szerint kialakított és számára jól be is vált B-2 típusváltozat mellett, és arról is tudomást szerezhet az olvasó, hogy milyen húzással hárította tulajdonképpen a légitársaság, hogy a ’80-as évek végén az újabb, M-változatot is forgalomba állítsa, aztán pedig később hogyan merült fel a meglévő gépek nyugati gyártmányra történő áthajtóművezésének lehetősége. Végül, a nyugati gépekére hajazó kabinbelső felújítás és a 2001-ben történt kivonás előtt az olvasó egy teljes, táblázatba szedett regisztert is kap, minden a Malévnél szolgált Tu-154-es legfontosabb adataival.
A Herpa WingsWorld tavaly decemberi száma, amely egyébként a Budapest Airport saját emblémás repülőgépmodelljének hirdetményét is tartalmazza értékes összefoglalót ad. Nemzetközi porondon azért, mert a kétnyelvű megjelenéssel a magyar repüléstörténet egy jelentős korszaka nyílik meg az érdeklődők előtt, amely akár a téma további, eddig még nem, vagy kevésbé megvilágított oldaláról, illetőleg nézőpontból történő feldolgozására, kutatására is ösztönözhet, a magyar közönség számára pedig azért, mert mindig jó viszont látni – akár idegen, akár az anyanyelven – ha egy igényes írás jelenik meg a hajdanán volt nemzeti légitársasággal, flottájának egyik legemblematikusabb típusával kapcsolatban.
