Megkapták diplomájukat a Debreceni Egyetemen végzett első pilóták – közölte az intézmény sajtóközpontja az MTI-vel. A hivatásos pilóta oklevelet nyolc – jordán, kazah, kenyai, magyar, mongol, török és ukrán – pilóta vette át.
A pilótaképző intézmény indításáról szóló szándéknyilatkozatot 2014. szeptember 19-én írta alá a Wizz Air a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Debreceni Egyetemmel és a Pharma-Flight Kft.-vel – olvasható a közleményben.
A hivatásos repülőgép-vezetői alapképzési szak 30 fővel – 28 Stipendium Hungaricum ösztöndíjassal, egy-egy külföldi, illetve magyar önköltséges hallgató részvételével – 2018 szeptemberében indult – írták.
A képzés népszerűségét bizonyítja, hogy mára többszörös a túljelentkezés az egyébként szigorú bemeneti követelményeket támasztó szakra – idézi a közlemény Győri Gyulát, a repülőmérnöki kihelyezett tanszék vezetőjét.
Az első évfolyam hallgatói Dél-Koreából, Egyiptomból, Indiából, Jordániából, Kazahsztánból, Kenyából, Koszovóból, Magyarországról, Moldovából, Mongóliából, Nigériából, Tanzániából, Törökországból és Ukrajnából érkeztek.
A következő években tovább bővült a képzés iránt érdeklődő országok száma, hiszen Azerbajdzsán, Banglades, Brazília, Japán, Jemen, Kirgizisztán, Kolumbia, Kuvait, Laosz, Pakisztán, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Tunézia és a Zöld-foki-szigetek diákjai is megkezdték a repülőmérnöki alapképzést.
A hét féléves képzés során a tantárgyak felölelik a természettudományi, a gazdasági és humán ismereteket, a szakmai törzsanyagot, valamint a differenciált szakmai tudásanyagot – írták.
Ismertetésük szerint a hallgatóknak tanulmányaik során három kötelező repülési gyakorlatot kell végezniük, a 3. félévtől kezdődően a szorgalmi időszakban napi repüléseken is teljesítenek gyakorlatot, majd a képzés végén a gyakorlati vizsgát teljesítve szerezhetnek szakszolgálati engedélyt.
A repülőmérnöki – korábban hivatásos repülőgép-vezetői – alapképzési szak volt az első olyan képzés, amelyet a műszaki kar kimondottan a közlekedéssel és áruszállítással foglalkozó iparág számára indított. Azóta a légiiparnak más szakembereket is képeznek, így a karon a műszaki menedzser alap- és mesterképzési szakon légiközlekedési menedzsment specializáció, a járműmérnöki alapszakon pedig légijárművekkel kapcsolatos specializáción is tanulnak hallgatók – közölte Husi Géza, a műszaki kar dékánja, a tanszék vezetője.
A hét féléves képzés a mostani végzősök esetében nyolc félévig tartott. Ennek oka a gyakorlati repüléseket korlátozó intézkedések voltak, amelyeket a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborús helyzet miatt vezettek be.
A Debreceni Egyetemen elsőként végzett pilóták a jövőben mérnökként, valamint az ATPL szakszolgálati engedély megszerzésével pilótaként is vállalhatnak munkát – közölte az egyetem.
