Összesen 20 darabot gyártottak az európai szuperszonikus utasszállítóból, ebből 14 volt kereskedelmi forgalomban, fele-fele az Air France és a British Airways gépparkjában. Összeszedtük, hogy a 2003-as kivonásuk után mit lett a sorsa a máig ikonikus típus ez utóbbi példányainak.

A legendás, úttörő szuperszonikus utasszállító, a Concorde első hat példánya javarészt tesztfeladatokat látott el, ma is megőrizve láthatók brit és francia múzeumokban.

A Concorde Heritage és a Simple flying adatai alapján összeszedtük, hogy a legyártott további tizennégy, a British Airways és az Air France flottájában szolgált példánnyal mi történt.

A Steven F. Udvar-Hazy Központban az Air France Concorde repülőgépe is megtekinthető (forrás: Smithsonian)

Az első kereskedelmi járatot teljesítő gép az Air France színeiben emelkedett a magasba, Párizsból először Dakarba, onnan pedig Rióba repültek vele. Az F-BVFA lajstromjelű gép 2003. május 30-án repült utoljára utasforgalomban, New Yorkból Párizsba. Innen még átrepülték Washingtonba, ma a Smithsonian National Air and Space Museum gyűjteményét gazdagítja.

A British Airways első gépe a G-BOAA lajstromjelű Concorde volt, amely 1976. október 21-én szállt fel Londonból és Bahreinbe tartott. Ezt még nagyjából 8 ezer repülés követte, majd 2000 augusztusában kivonták a flottából, és ma a skóciai East Fortune Airfield múzeumában található.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A brit légitársaság gépei a G-BOAA-BOAG lajstromjeleket kapták: a sorban következő, a G-BOAB szintén 1976-tól 2000-ig szolgált, 22 ezer repült óra után nyugdíjazták, ma Heathrow-n van, viszont a gépet elzárták a nyilvánosság elől, beltere szinte teljesen hiányzik.

A harmadik gép (G-BOAC) azért is különleges, mert a British ezt tekintette a flotta zászlóshajójának, lajstroma ugyanis a cég egyik elődjének nevét viseli (BOAC, British Overseas Airways Corporation). Ez a példány is 1976 elején állt forgalomba, 22 ezer repült óra után vonták ki, ma Manchesterben tekinthető meg.

A G-BOAD lajstromjelű gép arról vált híressé, hogy ez volt az egyetlen, amelyet más légitársaság színeiben is repültek, egyik oldalán a Singapore Airlines, másik oldalán a British Airways logója volt, egy időben közösen üzemeltették.

A többiekhez képest kicsit több, 23 ezer repült órája volt, utoljára 2003 novemberében szállt fel, akkor repülték át New Yorkba, ahol az Intrepid Múzeumban ma is felkereshető. (A néhai amerikai légitársaság, a Braniff megállapodása révén brit és francia Concorde-ok is repültek Washington és Dallas között, de ezeket a gépeket nem festették át, “csak” egy különleges megoldás révén ideiglenes amerikai tulajdonban és pilótákkal repülték.)

A G-BOAE lajstromot viselő Concorde volt az, amellyel a leállítás előtti utolsó napon, 2003. október 24-én a British repült: Londonból Edinburgh-be, majd vissza. Később Barbadosra vitték és ma is az ottani Granley Adams Repülőtéren tekinthető meg, mivel pedig zárt hangárban van, kivételesen jó állapotnak örvend.

Kicsit ugrunk a lajstormozásban, a G-BOAG lajstromot viselő gép ugyanis kicsit kilóg a sorból. Már legyártották, de vevő nem volt rá, így fél évre cseregépnek bérbe adták a British számára, 1981 februárjában kapta meg ezt a lajstromot, miközben már 1978-ban legyártották. Későb alkatrészforrásnak is használták, ezért nem repült, majd ezzel mutatták be a brit légitársaság “Landor” arculatát. Viszonylag kevés, 16 ezer repült óra után vonták ki a forgalomból, ma Seattle-ben, a Museum of Flight fedett csarnokában fogadja a látogatókat, többek között az első Boeing 747-essel és 787-essel együtt.

A G-BOAG lajstromú Concorde a Seattle-i Museum of Flight csarnokában. (Fotó: AIRportal.hu)

A G-BOAF lajstromú Concorde volt az utolsó, amit legyártottak, 1980-ban. Alig 17 ezer repült órával 2003. október 23-án nyugdíjazták, ő volt az egyike annak a három Concorde-nak, amely egy rövid búcsúrepülés után három testvéreivel együtt egymás után landolt Heathrow-n. Ma egykori gyártási helyén, Filtonban pihen, és a nyilvánosság számára is látogatható.

A francia Concorde-ok

Az Air France gépeinek listáját nem időrendi sorrendben kezdjük: az F-BTSC lajstromú gép ugyanis az egyetlen, amely balesetben megsemmisült.

Ez a gép teljesítette az Air France 4590-es, Párizsból New Yorkba induló járatát 2000. július 25-én, amikor a felszállás során megsérült a gép egyik kereke, a leszakadó gumi megsértette az egyik üzemanyagtartályt, amelytől tűz keletkezett. Nem sokkal a futópályáról elemelkedés után a gép lezuhant, 109-en a fedélzeten, négyen a földön haltak meg.

Az F-BVFA-ról cikkünk elején értekeztünk, az F-BVFB lajstromjelű példány pedig 1976 áprilisában került a francia nemzeti légitársaság flottájába, ahonnan 2003. május 31-én távozott, a többiekhez képest kevés, 14 ezer repült órával. Ennek oka, hogy a gépet 1990-től 1997-ig az alacsony kihasználtság miatt letárolták. Ma Németországban a Sinsheim Auto & Technik Museum állandó vendége egy szovjet Tu-144-es társaságában.

Az F-BVFC lajstromjelű gépet 1976 nyarán vette át az Air France, és szintén viszonylag kevés, 14 ezer repült óra után 2003 nyarán nyugdíjazták. Toulouse-ba került, ma az Aeroscopia múzeum kiállítási tárgya.

A negyedik francia Concorde (F-BVFD) az egyik legszomorúbb sorsú példány a megmaradt gépek közül. Egy rosszul sikerült dakari landolás után 1977-ben megsérült a törzse, javításokat nem végeztek rajta, inkább félreállították. A súlyosan korrodálódott példányt 1994-ben Párizs mellett szétbontották, a törzséből egy rész Le Bourget repterén van. Alig 6 ezer órát teljesített, amikor kivonták a forgalomból.

A F-BVFF volt az utolsó Concorde, amely az Air France-hoz került 1980 októberében, majd 1986-ban ezzel a géppel teljesítettek egy világ körüli charter utat, így ez volt az első Concorde, amely megkerülte a Földet. Ez a legsűrűbben látott Concorde, mivel a 2000-es kivonása után az Air France a Charles de Gaulle repülőtéren állította ki, a gurulóúton közlekedő gépekből is megtekinthető.

A hetedik francia gép egy kicsit különc volt: egyrészt a flotta nagy részétől szintén eltérő, F-BTSD lajstromjelet kapott, másrészt ezzel géppel tartják ma is a világ körüli utazás rekordját mindkét irányban.

1992 októberében nyugat felé 32 óra 49 perc, kelet felé 31 óra 27 perc alatt kerülte meg a Földet.

De van egy harmadik oka is a különlegességére: ezt a gépet festették át egy időre a Pepsi színeire, amikor az amerikai üdítőital-gyártó újrapozicionálta a termékét. Ma Le Bourget repterén, az Air Space Museumban tekinthető meg.