Második magassági rekordját állította fel az Airbus Perlan II vitorlázógépe, hatvankétezer lábas magasságba jutott fel, ezzel átlépte az Armstrong-vonalat és belépett a sztratoszférába is.
Az Airbus Perlan projektje az első olyan program a világon, amelynek célja, hogy motor nélküli repülőeszközt juttasson az űr határára.
Augusztus 26-án az argentínai El Calafateból felszállva
Jim Payne és Morgan Sandercock pilótáknak sikerült a Perlan 2 vitorlázógéppel hatvankétezer lábas (körülbelül 18.800 méteres) magasságba feljutniuk.
Ezzel saját, tavaly szeptemberben a szintén argentínai Patagoniában ugyancsak a Perlan 2-vel felállított 52.221 lábas világrekordjukat javították meg közel tíz ezer lábbal (háromezer méterrel).
A Perlan-Projekt még 1992-ben indult azzal a céllal, hogy az űr határára, 100.000 lábas (30.500 méteres) magasságba sikerüljön feljuttatni egy motor nélküli repülőgépet.
Az első jelentős világrekordot 2006-ban sikerült felállítani a Perlan I-el, akkor 50.671 lábra sikerült feljutni a vitorlázóval. Érdekesség, hogy a Perlan I-nek még nem volt hermetizált kabinja, helyette a pilóták viseltek túlnyomásos ruhát.
Az Airbus 2014-ben csatlakozott a projekthez, a név ekkor változott meg Airbus Perlan Mission II-re. A Perlan II-nek már hermetikus, túlnyomásos kabinja van, így a pilóták védőfelszerelés nélkül repülhetnek – írja az Aviation24.be.
Ez az oxigénellátás mellett azért is lényeges, mert az Armstrong-vonal átlépésekor a légnyomás olyan alacsonnyá válik, hogy a víz forráspontja 37 celsius fokra csökken, ennek következtében az emberi vér is felforr.
A nagy magasságú repüléseket a Perlan II motorja nem lévén, segítséggel kezdi, egy Egret G520, speciális kialakítású turbó-légcsavaros repülőgép vontatja fel 42.000 lábas magasságba, innen a gép önerőből, a légköri hullámok kihasználásával emelkedik tovább.
A projekt célja jelenleg a 90.000 lábas magasság megközelítése – a gép eddig a magasságig alkalmas a repülésre – utána valamilyen irányba módosítani kell.
A magassági rekordok döntésén felül a Perlan II ideális a légkör nagy magasságban történő tanulmányozására, mivel nem szennyezi maga körül a levegőt, ezzel nem befolyásolja a mérések adatait.
