Szent Ilona szigete már nem csak arról híres, hogy itt töltötte végleges száműzetését Napóleon, vagy hogy itt él a világ legidősebb állata, hanem arról is, hogy itt építették fel az egyik legveszélyesebben megközelíthető repülőteret is.
Szent Ilona nagyjából négy ezer ember otthona, az Atlanti-óceán déli részén terül el, cirka 2000 km-re fekszik Angolától és hivatalosan is az Egyesült Királyság egyik legnehezebben megközelíthető, tengeren túli területe. 2012-ben ez utóbbi felszámolására tettek kísérletet, mikor megkezdték a sziget első légikikötőjének építését.
2015-ben már arról számolt be a nemzetközi sajtó, hogy egy éven belül a közforgalom előtt hivatalosan is megnyílhat a 250 millió brit fontból épülő, akár egyszerre két keskenytörzsű légijármű kiszolgálására is alkalmas repülőtér. A legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint azonban határozatlan ideig elnapolták a megnyitót. Ennek oka pedig egy, a szigetre jellemző időjárási tényező.
Az északi irányból érkező járatok még a megszokottnál is erősebb turbulenciával, sok esetben pedig szélnyírással kell, hogy számoljanak.
További aggodalomra ad okot az esetleges microburst jelenség. Eközben déli irányból érkezőkre pedig szinte állandó hátszél jelent fenyegetést. A következő probléma, hogy a futópálya viszonylag rövid (a leszállásra alig több, mint 1500 méter áll rendelkezésre), így további nehézségekkel számolhatnak a hátszélben leszállóknak.
Ráadásul, ilyen pályahossz mellett csak a legközelebb fekvő területekről érkező (pl.: Angola), illetve oda induló járatok esetében lehet kihasználni egy Boeing 737-700 teljes hasznos terhelését. A kitérőrepülőterek hiánya még tovább korlátozza a lehetőségeket.
Az előbb felsorolt okokból kifolyólag nem meglepő, hogy a májusra tervezett nyitás egyelőre elmarad és a menetrend szerint közlekedő járatok fogadása is késik, egyelőre nem tudni, hogy meddig.
További kellemetlenséget jelent, hogy jelenleg az egyetlen rendszeres összeköttetésről, a sziget és az afrikai szárazföld között, az RMS ST Helena gondoskodik, melyet még idén nyugdíjazni szerettek volna.
1971. augusztus 28-án Koppenhágában a Malév MA-731-es számú járata szenvedett szerencsétlenséget, melyben 31-en vesztették életüket, köztük a pilóta, Szentgyörgyi Dezső, aki a II. Világháború legeredményesebb magyar vadászpilótája volt.
A katasztrófa oka valószínűleg szélnyírás volt, de az is elképzelhető, hogy microburst jelenség miatt zuhant a tengerbe a magyar Il-18-as. Ez az időjárási jelenség ma is komoly fenyegetést jelent a légijárművekre, előrejelzése nem megoldott, Doppler radarral azonban érzékelhető.
