Élre törő, dinamikusan fejlődő régiónak látja Latin-Amerikát és a Karib-térséget az Airbus, ahol az európai repülőgépgyár szerint a következő két évtizedben egyre csak növekedni fog a légiforgalom, ezért az itt működő légitársaságoknak mintegy 2300 darab új repülőgépre lesz szükségük.
A Boeing szerint Latin-Amerikában a 777-es és 787-es a nyerő
Megvan az Airbus-üzlet: A330-asokat vásárol Argentína
Airbus: még nagyobb központ lesz Madrid és Barcelona
A latin-amerikai térségre koncentrálva tette közzé legfrissebb előrejelzéseit az Airbus, amely a 2014-2033 közötti időszakra 2294 darab új repülőgép értékesítésének lehetőségét látja. A legnagyobb számban keskenytörzsű gépekre lesz szükség, mivel elsődlegesen a regionális, illetőleg transzkontinentális járatok fognak bővülni, de szép számmal lesz igény nagyobb teljesítményű, szélestörzsű típusokra is.
Számszerűen, az Airbus mérései alapján az olyan egy-folyosós gépekre, mint amilyen az A320-as gépcsalád 1784 darabra lehet vevő, míg a két-folyosós gépekből, mint amilyen az A330-as, vagy az A350-es 510 darabot lehet értékesíteni; ebből 29 gépet sorolnak az extra nagy kategóriába, vagyis körülbelül ennyi A380-800-asra remélnek vevőt találni.
A repülőgépgyárak előrejelzései már régóta számolnak az Airbus által VLA, vagyis Very Large Aircraft kategóriába sorolt értékesítésekkel, de a latin-amerikai térségben eddig még egyetlen Airbus A380-ast sem sikerült eladni, és a konkurens Boeinget említve, mivel itt az ő egyik típusuk is játszik, egyetlen Boeing 747-8-asra sem sikerült egyelőre szerződést kötni, de most talán bejön az Airbus jóslata, és 2033-ra már csaknem harminc darab négy-hajtóműves, kétszintes óriásgép is lesz valamely latin-amerikai országok lajstromában.
A Boeing egyébként már két évvel korábbi, 2012-es elemzésében kihirdette, a nagy hatótávú gépeket igénylő latin-amerikai légitársaságok körében leginkább a B-777-es, valamint a B-787-es Dreamliner típusok lesznek keresettek a következő húsz évben, azaz a két-hajtóműveseknek áll a zászló. Az akkori számítások szerint a 2030-as évek elejéig mintegy 340 darab triplahetes, vagy 787-es találhat gazdára.
Az Airbus elemzése szerint Latin-Amerika és a Karib-térség az egyik legvárosiasodottabb régióvá vált az utóbbi időkben, ahol a GDP, vagyis a bruttó hazai termék évente 3.9%-os növekedést mutat, ami a világ átlaga feletti, az ugyanis csak 3.2%-os. A várakozásokat alapul véve az elkövetkező tíz évben a térség gazdasági fejlődése is le fogja hagyni a világátlagot, amellyel párhuzamosan a társadalom középosztálya is megerősödhet. Negyven százalékos növekedéssel a 2030-as évek elejére 278 millióról 398 milliósra duzzasztva a tömegüket.
A közlekedési ágazat nagyrészt ennek köszönhetően évente 4.9%-kal fejlődhet, megint csak túlteljesítve a világátlagot, amely a következő két évtizedben várhatóan 4.7% körül fog alakulni, amivel a húzó ország, Brazílián belüli, valamint általában az Észak-, és Dél-Amerika, illetőleg a Nyugat-Európa és Dél-Amerika közötti légiforgalom húsz év múlva a top húszas, vagyis a húsz legjelentősebb viszonylatok közé emelkedik.
Ennek egyik beindulásra váró legfőbb motorja arra vezethető vissza, hogy míg az Amerikai Egyesült Államok és Európa húsz legnagyobb városa között legkevesebb napi egy légijárattal van összeköttetés, addig ez Latin-Amerika nagyvárosaira csak 40%-ban jellemző, és mivel a térség utazási potenciája növekedni fog, sokszorozódás lesz tetten érhető. A legszignifikánsabban a belföldi, illetőleg regionális forgalom, a mai szinthez képest háromszorosára fog gyarapodni. Az itt jelentkező 5.6%-os fejlődéssel ez lesz a latin-amerikai légitársaságok legnagyobb piaca, amit ki kell tudniuk szolgálni.
Legalább ilyen fontos lesz a hosszú távú járatok felfutása is, mivel mint arra Rafael Alonso, az Airbus régiós igazgatója rávilágított, már látják jeleit annak, hogy a latin-amerikai légitársaságok elkezdték újra pozícionálni magukat, hangsúlyosabb üzletpolitikát helyezve az ilyen útvonalakra. Beszédes adat, hogy a nagyobb európai, valamint észak-amerikai légitársaságok közel 40%-ban, míg a latin-amerikai, illetőleg karibi légitársaságok mindössze csak 19%-ban részesednek ebből a piacból. Itt tehát még van bőven fejlődési lehetőség, akkor is, ha az itt működő légitársaságok számára továbbra is a legfontosabb bevételi forrást a belföldi-regionális járatok fogják kitenni.
A némileg elvesztett hosszú táv forgalom terén azonban máris látszanak a revitalizálódás jelei, az üzemeltetők ugyanis egyre inkább választanak maguknak nagyobb teljesítményű gépeket, amelyre reflektálva Alonso visszaigazolását látja olyan típusaik fejlesztési programjainak, mint amilyen az Airbus A321-es, vagy a teljesen új A350 eXtra-Wide-Body. Különösen, hogy a tendenciamérések azt mutatják, a térség légitársaságainak flottái egyre inkább fiatalodnak, az új gépbeszerzések számának növekedéséből fakadóan. Az itteni gépparkok átlagéletkora 9.5 év, ami 40%-os javulás a 2000-es években mérthez képest. Le van viszont maradva a karibi térség, amelynél ugyanez a mutató még mindig kétszámjegyű, 15 év, vagyis itt már több, mint öt évvel idősebb a flották átlagéletkora a latin-amerikaiakhoz képest.
Az Airbus jó esélyekkel indul a vevőkért folytatott küzdelemben, pozíciói erősek a térségben, az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a forgalomban lévő Airbus-flotta száma. Az európai repülőgépgyár az ide irányuló gépszállítások piacának több, mint 60%-át uralja. Napjainkban 550-nél is több Airbus működik Latin-Amerikában, illetőleg a Karib-térségben, és máris csaknem 400 gépre van érvényes, leszállításra váró megrendelés.
