A Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) európai divíziója elkötelezte magát amellett, hogy a tagjai legkésőbb 2050-re nullára csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az erről szóló megállapodást a szervezet Limassolban tartott éves közgyűlésén fogadták el, és annak érdekében hozták létre, hogy a globális felmelegedés ellen küzdjenek, elérve a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat. Ezekkel 24 ország 194 repülőtere egyöntetűen egyetértett, és a tájékoztatás szerint egyenként is elkötelezettek a szén-dioxid-mentes működés elérése iránt. E repülőterek szolgálják ki az európai forgalom 62,5 százalékát.

Az aláírók között van a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is.

A szervezet arra kérte az egész légiközlekedési szakmát, hogy az egyes szektorok dolgozzák ki a szén-dioxid-mentes üzemeléshez vezető első lépéseket, mivel az olyan kezdeményezések, mint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) CORSIA nevű programja, nem elégséges a klímacélok eléréséhez.

Az ACI európai szervezetének tagjai 2018-ban 2,34 milliárd utast kezeltek, ezt alapul véve a szén-dioxid-mentes üzemeléssel évente 3,46 millió tonna CO2-kibocsátástól mentenék meg a Földet.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Amszterdam- Schipol repülőtere. Fotó: Schipol Airport

A szervezetnek jelenleg is van olyan programja, amely a karbonsemleges üzemelést támogatja, ennek lényege, hogy a repülőterek plusz pénz befizetésével “semlegesítik” az amúgy a korábbihoz képest csökkentett szén-dioxid-kibocsátásukat.

Ebbe a kategóriába tartozik egyebek mellett a helsinki, az amszterdami és a budapesti repülőtér is. Az új kezdeményezéssel azonban már a semlegesítés nélkül is zéró emissziós repülőtereknek kell létrejönnie.

Jelenleg három olyan repülőtér van Európában, amely egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot, nem meglepő módon ezek mind északon vannak: a tavaly 1,1 milliós utasforgalmú Lulea, a 463 ezer érkezőt és indulót fogadó Visby és a 231 ezer utazót kezelő Ronneby repülőtereiről van szó, amelyeket a Swedavia üzemeltet. A cég azonban a 26 milliós utasforgalommal bíró Stockholm-Arlanda repülőteret is zéró emissziós repülőtérré tenné 2022-ig. Amszterdam-Schiphol, Eindhoven és Koppenhága-Kastrup repülőterek 2030-ra tűzték ki maguk elé ugyanezt a célt.

2017-ben az európai repülőtér-üzemeltetők azt vállalták, hogy 2030-ra 100 karbonsemleges repülőtér üzemel majd, az új megállapodással azonban emelték a tétet, és kivezették a rendszerből a semlegesítést.