Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához. A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is.

Az Iran Aseman Airlines egyik ATR 72-ese (forrás: Wikimedia Commons)

Ahogy megírtuk, tavaly februárban hegynek ütközött az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépe. A fedélzeten tartózkodó 60 utas és 6 fős személyzet közül senki nem élte túl a becsapódást.

A célállomás megközelítésekor a pilóták engedélyt kaptak a süllyedésre. Ekkor követték el az első hibát, mivel a műveletet a körzetre kiadott magassági határ, 15500 láb elérése után is folytatták.

A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek.

A hegyek felett légköri hullámjelenség alakult ki, amelybe berepülve először erős fel-, majd leáramlásba kerültek, ez pedig áteséshez vezetett, a pilótáknak pedig nem sikerült stabilizálni a repülőgépet, így végül a hegyoldalnak ütköztek.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A balesetvizsgálók megállapításai

A jelentés a pilóták által elkövetett hibákat nevezi meg a baleset elsődleges okaként. Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.

A süllyedést sem szabályosan hajtották végre, hiszen a biztonságos magasság alá kerültek. A váratlan időjárási jelenség miatt kialakult helyzetet pedig nem megfelelően kezelték, amely végül katasztrófához vezetett.

A bizottság a pilóták munkáját segítő szervezetek működésében is számos hiányosságot talált a baleset kapcsán. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését.

A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy mi a teendő egy esetleges átesés során, és a légköri hullámjelenség repülőgépre gyakorolt hatásáról sem állt rendelkezésre megfelelő információ.